A szülőföld hangja – Falusi krónikások Hajdú-Bihar megyében

Földes

„A vidéki, aki a hazáról kezd beszélni, az előbb-utóbb a szülőföldre, a „szűkebb pátriára” lyukad ki: egy falura és legeslegvégül egy udvarra, onnan a konyhán át egy kétablakos szobára, amelyben anyja nyelvét megtanulta. Vagyis öntudatlanul újraéli visszafelé egy szó történetét, ízleli az ősi pillanatot, amidőn a ház és haza egy dolgot jelentett. ”

Ezzel az Illyés Gyula idézettel köszöntötte a falusi krónikásokat Földesen, február 28-án, Török Károlyné, a Nemzeti Művelődési Intézet Szakmai Mintaprogram Központjának vezetője. Az összegyűlt, mintegy ötven főnyi közönség, a Karácsony Sándor Közösségi Házban, tizenhárom fellépőnek szurkolhatott, akik „szűkebb pátriájuk” verseit, meséit, anekdotáit adták elő a Falusi Krónika című találkozó Hajdú-Bihar megyei megmérettetésén.
 A zsűriben a település polgármestere, Jeneiné Dr. Egri Izabella, a Nemzeti Művelődési Intézet megyei igazgatója, Angyal László, a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság elnöke, Jantyik Zsolt foglalt helyet. Ők voltak hivatva dönteni a Falusi Krónikás díjról, amelyet a mezőny egy tagja nyerhetett el, azzal a lehetőséggel együtt, hogy képviselheti a megyét a lakiteleki országos találkozón.

 Nem véletlenül esett a választás, helyszínként, Földesre. A település híres szülötte, Karácsony Sándor a neveléstudomány, a népfőiskolai mozgalom és közvetve a népművelés területén is kiemelkedő munkát végzett. A  program a helyiek műsorával indult, a házigazdák képviseletében Tóth Levente zongorázott és egy fiatal táncospár, Balázsi Panna és Kiss László adott elő néptánc csokrot, hangulati bevezetőként.
 A seregszemlén közösségek képviselői vettek részt a legkülönbözőbb korosztályból. Nyugdíjas klubok, olvasókörök, hagyományőrző egyesületek, a Rozsnyai Muzeális Gyűjtemény és színjátszó csoportok is delegáltak fellépőt az eseményre. A találkozót műfaji sokszínűség jellemezte, a verstől a mesén, cigány eredetmondán és a leírt, vagy szájhagyomány útján terjedő adomákon át a vetített képes előadásig terjedt a paletta. Az utóbbi – a Létavértesi Vízi Vágóhíd történetét bemutató előadás – kuriózumát külön is kiemelte a zsűri. A lírai, olykor drámai, máskor humoros hangvételű előadások értékelésekor, rangsorolásakor nem volt könnyű helyzetben a zsűri. Mind a tizenhárom fellépő különleges volt a maga eredeti stílusával, viseletével, tájszólásával.

 Végül hosszas tanácskozás után, Gyönyörű Zsigmond nyerte el a Falusi Krónikás díjat. A Sárándi Hagyományőrző Egyesület tagja, a Magyar Kultúra Lovagja adhatja elő Lakiteleken vérbő, a hortobágyi pásztorok debreceni kalandját megidéző anekdotáját.

 A rendezvényt a helyi értékek kóstolója és hosszas beszélgetés zárta. A jelenlévők megegyeztek abban, hogy különleges élményt, szívmelengető pillanatokat adott a hajdú-bihari krónikások bemutatkozása. A találkozó nagyrábéi résztvevői az élmény hatására lelkesen felajánlották a következő évi olvasóköri szemle megrendezését.

R. Simor Katalin

text