Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről

A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.

Varga Szilvia, a Hungarofest szakmai igazgatója kereste meg Csík Jánost – miként a muzsikus fogalmazott: bizalommal –, hogy készítsenek egy dalt a nemzeti összetartozás napjára. A megbeszélés alapján a „Hazám, hazám, édes hazám” kezdetű népdalra esett a választás, amelyet Szabó Attila, hegedűs, gitáros hangszerelt, s kibővített saját zenei részekkel, annak az elképzelésnek megfelelően, hogy olyan ünnepi kompozíció szülessen, amelyet sok énekes ad majd elő.

– Méghozzá a teljes Kárpát-medencét képviselve. Ezért a plusz versszakokat úgy válogattuk Majoros Marianna énekesünkkel, hogy az összes elszakított nemzettestet megidézzük.

A különböző tájegységeken született népdalszöveg-részleteket onnan származó előadók adják elő – árulta el Szabó Attila.

– Elkészítettük a zenei alapot, erre énekeltek rá az általunk megküldöttek szerint a közreműködők, s végül a keverést a saját stúdiónkban végeztük – mesélte Csík János, az 1988-ban alapított Csík zenekar vezetője, prímása, majd elárulta: az utómunkálatok során izgatottság, öröm, egyúttal aggódás jellemezte, vajon passzolnak-e a dolgok, s ha netán nem, mert valaki kissé másképp énekelt, azt hogyan tudják észrevétlenül korrigálni. A munkában komoly segítséget nyújtott a zenekar hangmérnöke, Dióssy Ákos, valamint Salamon Bea, zenei rendező – aki nem mellékesen a kevés női prímások egyike.

Remélhetően a dal nem kizárólag az összetartozás napjának ünnepein csendül fel a jövőben.

– Minden minden muzsika esetében, itt is a közönség reakciója, véleménye, szeretete dönt majd. A magyar népdalok mindenkor igaz, őszinte emberi gondolatokkal, érzésekkel vannak tele, ezért maradtak fenn generációkon keresztül – magyarázta Csík János.

– Számomra rendkívül fontos Trianon, nem kizárólag azért, mert jól ismerem hazám történelmét, így tudom, milyen sorsdöntő szerepet játszott a békediktátum, hanem mivel az összes elcsatolt, magyar lakta területen muzsikálok – nyilatkozta megkeresésünkre Ferenczi György, majd egy szuszra folytatta: Nem személyes tapasztalatok, személyes életszakaszok kötnek Felvidékhez, Kárpátaljához, Délvidékhez, Erdélyhez, Székelyföldhöz, nemegyszer harmincéves barátságokkal. Ez nagyon komoly tanulás, ezért

az a minimum, hogy kiállok az összetartozás mellett.

Első ízben 1994-ben, a Herfli Davidsonnal muzsikáltam Székelyudvarhelyen, attól kezdve folyamatosan járom a Kárpát-medencét, hála Istennek! És nagyon jó, hogy így van. De zenéltem már chicagói vagy São Pauló-i magyaroknak. Én magyar muzsikus vagyok, akinek mind a két szó, a magyar és a muzsikus egyaránt fontos. Mivel a zenekar régóta foglalkozik a népzenénkkel, ezért a „Hazám, hazám” közel áll hozzám. Nem csupán a miénk, ez az egész világ kultúrája is. Mondhatom ezt blueszenészként, mert a bluesmuzsikusok mindenfajta zenében megállják a helyüket. Elég meghallgatni, hogy Tátrai Tibor mekkora gitárszólót ránt ebben a Csík zenekar átdolgozta népdalban.


Ferenczi György

Nem, nem, soha! Soha nem nyugszunk bele! Ez így van, azonban az már kiderült, hogy gyűlölködéssel semmire sem megyünk. Valami más utat kell találni. Az ész útját, a tanítás útját. Kiművelni a fiatalokat – összegezett Ferenczi György.

A Marosvásárhelyen született Keresztes Ildikónak nem volt kérdés, hogy részt vegyen-e a produkcióban, miként fogalmazott: erdélyi lányként a nemzeti összetartozást erősítő akciókban mindig szerepet vállal.


Keresztes Ildikó

– Nagy örömömre szolgált a Csík zenekar dalában énekelni. Noha a népzene közel áll hozzám, még sosem énekeltem népdalt. Abban az időben, amikor én nevelkedtem, minden népi hagyományt lenéztek a városban. Meglehet, az akkori román rendszer igyekezett így beállítani a magyar népművészetet, mindenesetre én nem tanultam meg egyetlen népdalt sem. Most pótlok, most kezdem összegyűjteni a gyökereket, s közben rájövök, ezekre igyekeztek nevelni szüleink, amiknek mi akkoriban ellenálltunk.

Az énekesnő elárulta: amikor megkapta a zenei alapot, amire rá kellett énekelnie, illetve felvenni magát a videókliphez, és megmutatta marosvásárhelyi barátainak,

közösen sírtak a dal hallatán.

De beszélt arról is, hogy saját zenekarával szintén felvettek Trianon századik évfordulójára egy szerzeményt.

– A „Hazám, hazám”-hoz hasonlóan több énekessel álmodtuk meg, s külön örülök, amiért ez a harmadik dal, amelyben szerzőként is közreműködhettem.

– Zeneszerzőként, netán szövegíróként?

– Zene, csak zene. Szöveget nem vállalok, ahhoz maximalista vagyok. Amiről tudom, hogy közepesen tudnám megoldani, abba nem kezdek bele – vallotta be Keresztes Ildikó.

– Nagyon örültem a felkérésnek, hogy muzsikáljak a produkcióban. Több prímás is megfért ebben a „csárdában”. Hál’ Istennek, vagyunk elegen, akik azonos módon gondolkodunk és

ugyanúgy dobban a szívünk

– fogalmazott Pál István „Szalonna”, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, aki a legsanyarúbb sorsot szenvedő elcsatolt magyar országrészből, Kárpátaljáról származik.

– Az elmúlt száz évben mindig Kárpátalja és Délvidék voltak a legrosszabb sorsban lévő kistestvérek. Minden szempontból: vízum, állampolgárság, uniós csatlakozás ügyében, valahogy mindig mi vagyunk háttal a botnak. Bízom benne, hogy nem marad ez így mindig.


Pál István Szalonna

A Kárpátalján megfogyatkozott magyarságról a népzenész megjegyezte: az elvándorlás közel harmincéves folyamat, majd felidézte saját élményét:

– Amikor mi elindultunk tanulni Magyarországra, akkor a szüleink otthon maradtak. Amikor aztán idősebbek lettek, eljöttek hozzánk az anyaországba, mert nem akartak magukra maradni, gyerekek, unokák nélkül Kárpátalján – mesélte a muzsikus, aki azt tapasztalja, hogy nyugdíjas koruk tájékán sokan hazaköltöznek Magyarországról Erdélybe, ami jó tendencia.

S mit vár, milyen hatása lesz a videóklipnek Kárpátalján?

– Akit érzelmileg megfog, annak hovatartozását nem az határozza meg, hogy a drótkerítés melyik oldalán él, ő ugyanahhoz a nemzethez tartozik.

Élhet akár Uruguayban, ugyanúgy megdobban a szíve,

s eszébe jut, hányszor meghurcolták ezt a népet az elmúlt évszázadokban. Nemcsak Trianonban, mert ennek a népnek valaki mindig keresztbe akar tenni – mondta Pál István „Szalonna”.

A videót Facebook-oldalán megosztotta Orbán Viktor miniszterelnök is.

A teljes szereplőgárda: Mező Misi – Gyula, Miklósa Erika – Kiskunhalas, Molnár Levente – Gyergyóremete (Erdély), Földes Eszter – Szekszárd, Csík János – Kecskemét, Nyerges Attila (Ismerős Arcok) – Budapest, Szvorák Katalin – Losonc (Felvidék), Szarka Tamás – Vágsellye (Felvidék), Pál István „Szalonna” – Visk (Kárpátalja), Dér Heni – Csantavér (Vajdaság), Molnár Ferenc „Caramel” – Szolnok, Keresztes Ildikó – Marosvásárhely (Erdély), Ferenczi György – Budapest, Dancs Annamari – Sepsiszentgyörgy (Erdély), Bocskor Bíborka – Csíkszentmárton (Erdély), Novák Péter – Budapest, Majorosi Marianna (Csík zenekar) – Békéscsaba, Serbán Attila – Beregszász (Kárpátalja), Makó Péter (Csík zenekar) – Nyíregyháza, Tátrai Tibor – Budapest, Ferenczi György – Budapest.


Ditzendy Attila

text

Most szól: