Egy régi világot mutat be a délvidéki Cirkalom táncegyüttes

A Nemzetpolitikai Államtitkárság „Milyen jó, hogy itt vagyunk” című videópályázatára a délvidéki Cirkalom néptáncegyüttes is elkészítette videóját, amelyet jellegzetes topolyai helyszíneken rögzítettek. A táncegyüttes vezetője úgy látja, sokat javult a néphagyományokkal foglalkozók helyzete az utóbbi években.

A harmincöt éves topolyai Cirkalom táncegyüttesnél járt a köztévé Kárpát-medence című határon túli magazinműsorának stábja. Legutóbbi adásukban a Nemzetpolitikai Államtitkárság videópályázatára készített munkájukról faggatták a táncoslábú közösség tagjait.

Kisimre Árpád, a Cirkalom vezetője a műsorban elmondja, hogy a jelenlegi budapesti nemzetpolitikának köszönhetően ma sokkal könnyebb helyzetben vannak külhoni magyarként, mint voltak másfél évtizeddel ezelőtt.

„Most határon túliként nem különbözünk a magyarországiaktól, ugyanannyit kell dolgoznunk, mint nekik, és ugyanúgy el tudjuk érni azokat az eredményeket, ha megfelelő szakmaisággal végezzük a munkánkat”
– hangsúlyozza a riportban.

„A témám a topolyai tanyavilág cécói, vagyis a mulatságai, ezért minden olyan szállási embert, tanyasi embert megkérdeztem, aki Topolya környékén élt” – árulja el Mendrei Anna néptáncos a pályamű elkészítésének kulisszatitkaival kapcsolatban.

Ennek megfelelően a videó hanganyagának egy részletét egy néprajzi gyűjtésből vették. Ez a néhány másodperc olyan időbe kalauzol bennünket, amikor még naponta megélték azt, amit ma hagyománynak nevezünk. A Cirkalom táncegyüttes napjainkban is igyekszik bemutatni nekünk ezt a világot.

„Nagyon fontos számunkra a délvidéki kultúra, ezért arra ügyelünk, hogy a még fellelhető vajdasági táncokat műsorra tűzzük, hiszen így fognak fennmaradni. Emellett persze ugyanolyan fontosak nekünk az erdélyi vidékek táncai is, nem is beszélve a Felvidékről. A kisfilmünkben is említjük, hogy a Felvidékről telepítették be Topolyát, tehát nekünk ezek a gyökerek fontosak, és ezt fel is mutatjuk mindig a színpadon” – mondja Kisimre Árpád.

Trianon századik évfordulóján sokakban megfogalmazódott, hogy miért épp a magyar nemzetet sújtotta a világtörténelem egyik legigazságtalanabb békediktátuma, legdurvább országcsonkítása.

„A Jóistennek valószínűleg ezzel is valamilyen akarata volt, hiszen azt mondják, hogy csak azokat az embereket ostorozza, akik kibírják ezt, és mi, magyarok olyan erős emberek vagyunk, hogy ezt is, 100 év után is túléltük, és még mindig van a Kárpát-medencében mindenhol magyar, akit annak idején elválasztottak az anyaországtól”
– vélekedik Savelin Zellei Zsuzsanna néptáncoktató a Kárpát-medence című műsor videójában.

„Itt is vannak még hagyományőrző települések, amelyek ugyancsak nem adják meg magukat és küzdenek, ezt próbáljuk a gyerekeknek is átadni úgy, hogy közben az egész Kárpát-medencei magyarságnak a kultúráját tanítjuk nekik, adjuk át nekik táncban, zenében, énekben, hagyományokban” – egészíti ki feleségét Savelin László, a Cirkalom másik vezetője.

Bár eltelt úgy egy fél évszázad, hogy a közoktatásban gyakorlatilag meg sem említették, hogy Magyarország határai nem egyeznek meg a nemzetiségi határaival, mára egyre szorosabb a kapcsolat az anyaországi és a határon túli magyarok között. Amint Savelin Zellei Zsuzsanna maga is megfogalmazza:

„Addig, amíg tudunk magyarul beszélni, a magyar kultúrát és a hagyományainkat ápolni, és amíg azon vagyunk, hogy ezt továbbadjuk a következő nemzedéknek, a gyerekeinknek, addig innen belülről fakadóan teljesen egyformák vagyunk.”

text