A Hagyományok Háza minden eszközzel segíti a határon túli közösségeket

Népzenészek és táncosok látványos felvonulásával kezdődik minden év szeptemberében az Erdélyi Táncháztalálkozó Székelyudvarhelyen. Ez a rendezvény egy a sok közül, mely a több mint négy évtizede indult táncház mozgalom továbbélését mutatja szerte a Kárpát-medencében – tudhatták meg a köztévé Kárpát Expressz című műsora legutóbbi adásának nézői.

Ez adta az alapot az anyaországi Hagyományok Házának is, hogy mint kiemelt nemzeti intézmény 2017-ben létrehozza a Hagyományok Háza Hálózatot a külhoni magyar területeken.
A székelyföldi származású Kelemen László a Hagyományok Háza főigazgatója maga is népzenész, az erdélyi és magyarországi táncház mozgalom kiemelkedő alakja. Jól tudja milyen kihívást jelent kisebbségi létben megtartani a nemzeti identitást, éltetni a magyar hagyományokat. 

A Kárpát-medencei Hagyományok Háza Hálózat éppen ezért minden eszközzel segíti a néphagyománnyal foglalkozó közösségeket, az anyaországban már korábban elindult intézményesített hagyomány átadás módszerei alapján.
Nagyjaink, akik jelen voltak a táncház mozgalom születésénél, mint Csoóri Sándor, Nagy László, eleve ők nemzetben gondolkodtak, és a teljes kárpát-medencei nemzetben gondolkodtak, egy pillanatra sem szűnt meg ez az egység érzetük – mondta Kelemen László.

Hozzátette:

ebben a szellemben nőttünk föl, és maga táncház mozgalom az, ahol a legkönnyebben meg lehet élni a nemzetnek az egységét
Ezeket a tapasztalatokat most már úgy tudjuk átadni, hogy a lokális szintre, a lokális hagyományra építkezve alakítsuk át. Hiszen nyilvánvaló, hogy mondjuk egy gyergyói kisgyereknek nem dunántúli ugrós táncokkal kell kezdeni, hanem ha lehet, gyergyói anyaggal – mutatott rá a főigazgató.

Azáltal kötődik a saját közösségéhez, és nem egyfajta ördögszekér, talán ismerik az nézők is az ördögszekeret, az egy növény, amelyik ősszel elveszíti a gyökerét és akkor a szél pörgeti a kopár domboldalakon. Tehát nem ördögszekér módjára tántorog ki Amerikába, Londonba, Párizsba vagy akárhova, hanem helyben próbál meg boldogulni, és a saját környezetét próbálja építeni, gondozni, és ezáltal talán a közösség is előbbre jut – fűzte hozzá.

A Hagyományok Háza Hálózat a népművészet valamennyi ágában szervez képzéseket, legyen szó akár az írókával viaszolt hagyományos húsvéti tojások díszítéséről, vagy népviselet készítésről, népzenei, néptáncos továbbképzésekről.

Ezek a programok olyan helyi szervezetek, közösségek bevonásával valósulnak meg, melyek már korábban is sokat tettek a magyar hagyományok fennmaradásáért.

Erdélyben tíz nagy civil szervezettel dolgoznak együtt, ennek nyomán tavaly ősszel megalakult az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány.
Ott egy Svájcnál nagyobb terület van, 1,2 millió ember alsó hangon, és egy olyan hatalmas kincsesháza a népművészetnek, amelyre a teljes magyarság bizton számíthat. Na most az nagyon furcsa lenne, ha pont ezt a kincsesházat hagynánk kiürülni, és nem próbálnánk meg biztosítani a szervezett hagyomány átadás keretében is a hagyomány továbbélését Erdélyben – mondta Kelemen László.

Ezért kellett létrehoznunk egy különálló egységet az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítványt, amely ugyanakkor természetesen nem független a Hagyományok Házától, mondhatnám úgy is, hogy a Hagyományok Házának egy nagy, szép szobája
– tette hozzá.

Az erdélyi alapítvány területi irodáinak megnyitását félbeszakította a koronavírus-járvány, és elmaradtak a Hálózat egyéb rendezvényei is.

A veszélyhelyzet feloldásával fokozatosan visszatérhet az élet a próbatermekbe, táncházakba, és alkotóműhelyekbe, hogy folytatódjon a megkezdett munka: a hagyományok továbbadása a magyar nemzet jövőjét jelentő fiatal nemzedék számára.

text