Táborban

Archív felvételek alapján tanulják újra a helyi tánclépéseket a mikófalvaiak

Archív felvételek alapján ismerkednek­ eleik táncaival a mikófalviak, akik mostanában már más tájegységek koreográfiáival léptek föl.
 
Táncházat tartottak nemrégiben Mikófalván, a héten pedig tánctáborban gyakorolhatják a helyi táncokat a fiatalok. A településnek nagy tánchagyományai voltak a múlt században, azonban az utóbbi években már főleg más tájegységek tánckultúráját vitték színpadra a hagyományőrző együttes tagjai. A meglévő archív felvételek és Bécsi Gyula, a Lajtha László Néptáncegyüttes vezetője révén viszont újratanulhatják a mozdulatokat, koreográfiákat.

– A mikófalvi tánc már az 1920-as, 30-as években ismert volt, a kis közösség külföldön is bemutatta, de erről csak leírás áll rendelkezésre. Az 1950–60-as években viszont gyűjtöttek itt táncokat, ezek alapján visszatanuljuk a mozdulatokat, énekeket, zenét, viseletet. Nagyon gazdag a táncanyag, de a táncház alkalmával csak kis szeletet tudunk bemutatni, megtanulni – mondta Bécsi Gyula.

Elárulta, tavaly Kovácsné Barna Henriettával, a helyi együttes vezetőjével beszélgettek, és idősebbeket is megkerestek, énekeltették őket, kérdezték őket a tánckultúráról, ezek alapján sikerült dalokat, zenét, táncot is felderíteni. Volt egy néni, aki Bélapátfalváról házasodott Mikófalvára, s olyan vasvárinótát tudott, amelyet a népzenével, tánccal foglalkozó Busai házaspár sem hallott.

 A július 24-én tartott táncházban a Hamiskás Zenekar húzta a talpalávalót, s nemcsak mikófalvi, de moldvai, palatkai tánccal is ismerkedtek a fiatalok 

– Maradtak fenn felvételek a táncokról. A mikófalvi gömöries, lassú és friss csárdásból, illetve a vasvári lassú, friss változatából, valamint polkából áll. Ez az észak-magyarországi sáv táncában együtt mozog, összességében vasvári verbunkos jellege van a területnek, amelyben megmaradtak a csárdások, de figurálisan, egy-két személyre lebontva kicsit eltérnek egymástól. A ­vasvári verbunkos a férfiak tánca, de érdekes, hogy van páros változata is, beépült a nők táncába is. A Mikófalván készült felvételek alapján látszik, hogy vasvári zenére csárdást, félfordítókat is járnak.

Bemutatták a teljes repertoárt, amely részint koreografálva volt, s volt, amit kötetlenül jártak. Az udvaron fölvett anyagon jobban megmutatkoztak az egyéniségek, mert ott szabadabban tudtak táncolni. Többórányi felvétel áll rendelkezésre a Zenetudományi Intézet, illetve az Állami­ Népi Együttes filmtárában. Még Rábai Miklós táncművész küldte ki ide a ­táncosait, hogy gyűjtsenek mozdulatokat, így maradt fenn szerencsénkre az anyag. Sikerült az akadémiáról olyan felvételt is megszerezni, amely nem volt a köztudatban, ezt a kettőt használjuk – mondta Bécsi Gyula.

Szerinte a környéken főleg a felsőtárkányi tánc volt ismertebb, de Mikófalváé gazdagabb volt, s magyarok, külföldiek is rengetegen jöttek ide a lakodalmast megnézni. A régi öregek s az akkori fiatalok kifinomult mozgáskultúrával tudtak táncolni, egy juhász még pásztortáncot is bemutatott. Hogy mennyire lendül föl a mostani táncélet, Bécsi Gyula szerint nem tudni, a gyerekeket kell megfogni, s azon is múlik a régi táncok újratanulása, hogy milyen intenzitással tudnak gyakorolni. A folytatás a népi együttesen és Kovácsné Barna Henriettán múlik, ő ennyit tud felvállalni. Szerinte amit lehet, még föl kell gyűjteni az idősektől és be kell építeni fiatalok lábába, fejébe, hogy megmaradjon.

Cél, hogy felhívják a figyelmet a mikófalvi hagyományokra

Kovácsné Barna Henrietta, a Mikófalvi Hagyományőrző Népi Együttes vezetője szerint a cél az, hogy a községen belül és kívül is fölhívják a figyelmet arra, hogy Mikófalvának van ­eredeti táncanyaga, s láttassák, hallassák ezt. Szeretnék, ha igazi táncházi slágerek lennének ezekből táncokból, énekekből. Az ezen a héten zajló tánctáborban kifejezetten a helyi mozgást tanítják, s eljönnek az asszonykórus tagjai is, akik a fiataloknak megtanítják a régi, a maiak számára már nem ismert dalokat. Ezeket akár az iskolában is lehetne tanítani, hogy a jövő generációi megismerjék a falu értékeit. A népi együttes minden csoportjának repertoárjába, az utánpótlástól a felnőttig be szeretnék építeni a helyi táncokat, ebben Bécsi Gyula van ­segítségükre. Az óvodásokkal egyelőre játékos formában, illetve a dalokon keresztül ismertetik meg a helyi népi hagyományokat, jelenleg tíz óvodás táncosuk van. Hosszú távú cél lehet még egy szeniortánccsoport­ kialakítása. Mint mondta, a környéken több együttes is működik, érdemes lehet majd megismerni egymás értékeit és segíteni egymást.

Tóth Balázs

text