Régi küldetést teljesítenek az új falak között

A megújult Tímárházban nyílt meg nemrég a Régiónk kincsei elnevezésű népművészeti tárlat is.

Kolozsvári István, a Bihari Népi Egyesület elnöke a Tímárház ünnepélyes átadásának napján nyitotta meg a napokban a Régiónk kincsei című kiállítást. A szakember elsőként Csoóri Sándort idézte: Attól, hogy népi műveltségünket a legutolsó időkig éltető és fenntartó parasztság életformája megváltozott, miért változott volna meg a nép kultúra értéke? – Most, 2020-ban is hasonló kihívásokkal és lehetőségekkel állunk szemben. Az elmúlt évtizedekben nagy napokat élt meg a népművészeteket hivatásul választók nemzedéke, és él meg ezekben a napokban is – mutatott rá Kolozsvári István utalva arra, hogy a Tímárház, a debreceni kézművesek háza újra megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt, mely immár hivatalosan is regionális népi kézműves alkotóházként működik.

 – Úgy tűnhet, valami új dolog van születőben, ennek ellenére egy régi történet folytatódik komfortosabb környezetben, fejlettebb infrastruktúrával, de még erősebben követve az eredeti célokat. Ahogy a nap mottója is szól: a hagyomány a régi, a stílus új – emelte ki az egyesületi elnök, majd megjegyezte, hogy a Csoóri Sándor által is támogatott nemzedék tagjai voltak azok, akik ezt a tevékenységet szervezett formába öntötték. – Ennek eredményeként született meg többek között a Népművészeti Egyesületek Szövetsége. Debrecennek városként és térségi, regionális szervezőerőként is hatalmas szerepe van az egyetemes magyar népi kultúra, ezen belül is a tárgyalkotó népművészet világában – hangsúlyozta Kolozsvári István.

Határainkon innen és túl

A szakember emlékeztetett arra is, hogy a Tímárház és a Csapó utca két olyan veretes emlékhelye az egykori cívis kézműipari hagyományoknak, mely régen országosan is egyedülálló volt.

„Távolabb tekintve: a Hortobágytól az Érmellékig, sőt, Erdély és a Felvidék felé is erős kötelékei vannak Debrecennek, ez volt ugyanis az a város, mely fontos piaci központként teret biztosított a vidékek, tájegységeinek javainak kicseréléséhez” – fejtette ki a Bihari Népi Egyesület elnöke. Mint elmondta, mindez több évszázados alapot biztosít Debrecen mai fejlesztési és gazdaságpolitikai célkitűzéseinek is. – Ez megmutatja, hogy a gazdaság és a kultúra fejlesztése egyaránt közösségi műfaj: egymásra épül és egymástól el nem választható – jegyezte meg Kolozsvári István.

Feltárás, gondozás, tanítás

– A Mesterségek ünnepe, az idén harmincnégy éves, ma már európai, sőt, világhírű művészeti fesztivál 2020-ban először nem tudott a régi keretek között megvalósulni, de mi úgy döntöttünk, hogy minden régióban lehetőséget biztosítunk az ott élő és alkotó kézműveseknek, hogy megünnepeljük őket – összegezte az egyedülálló regionális napot az elnök. Hangsúlyozta: olyan meghatározó tájegységek lehettek jelen, mint Szatmár-Bereg, a Nyírség, a Nagykunság, a Hortobágy vagy Bihar. – A Régiónk kincsei című kiállítás nem tudja megmutatni ezt a teljességet, viszont arra sarkallhat, hogy ez az intézmény a jövőben ugyanúgy, mint eddig is tette, a teljességre törekedjen: teljesítse be küldetését a feltárásban, a továbbéltetésben, a tudás átadásában – fogalmazott végül Kolozsvári István, a Bihari Népi Egyesület elnöke.

SZD

text