Pásztorhangszerek versenye a népzenei találkozón

Pásztorhangszereken játszó zenészek versenyeztek szombaton a 30. Kecskeméti Népzenei Találkozón. Mivel a rendezvény idén a Kárpát-medencei pásztor kultúrát eleveníti meg, ezért kapott a duda és a furulya főszerepet.

– A pásztorkodás nyomatékos foglalkozás volt, és sokszínű, gazdag kultúrát hagyott ránk. Az egyik legősibb foglalkozásmód volt a pásztorság, a lábasjószágot, a marhát a magyar mindig is terelte és mindig is őrizte. Tudvalevő, hogy a pásztorok maguknak lévő emberek voltak, különböző tudományaik voltak, nem csak hangszereken játszottak, hanem nyilván a jószágot gyógyították is – fogalmazott Farka József, a Hagyományok Háza munkatársa.

Egyre több az a fiatal leány és legény, akik fúvós hangszereken játszanak, és úgy látják, hogy egyre több iskolában tanítják a népzenét, illetve a paraszti kultúrát. Kiss Levente kecskeméti versenyző például gyimesit játszott.

– Elsősorban moldvai zenével foglalkozom, de a Gyimesben élő pásztoremberekkel is volt módom találkozni, az ő történeteik is megfogtak. A régiek tudását továbbörökíteni, mind a zenén, mind a mesterségeken, a népi gyógymódokon keresztül egészen a táncokig, az énekekig. A kultúránknak egy nagyon ősi rétege a pásztormuzsika – mondta Kiss Levente.

 
Egy sor korabeli ábrázolás és leírás dokumentálta, hogy a magyar falu mulatságainak, lakodalmainak muzsikusai leginkább dudások voltak. Ezen zenészek egyértelműen központi szerepet játszottak nemcsak a magyarság, de Európa más népeinek hagyományos zenei kultúrájában is.

Molnár H. Boglárka 

text