Kisiskolásoktól nyugdíjasokig várja a diákokat a Kallós Zoltán Népzeneiskola

Kolozsvár

Csütörtökig, október 15-ig jelentkezhetnek még a népzene szerelmesei a Kallós Zoltán Népzeneiskolába, ha népdaléneklést vagy valamilyen népi hangszert tanulnának.
A Kolozsváron és online zajló oktatásról, a diákok lehetőségeiről a nemrég Junior Prima díjjal kitüntetett Vajas Albert hegedűssel, énektanárral, az iskola igazgatójával beszélgettünk.  

A 2014 óta működő népzeneiskolában jelenleg citera, népi furulya, kobza, népi ének, hegedű, brácsa, nagybőgő, cselló, ütőgardon/dob, harmonika és cimbalom tanulható. Vajas Albert elmondta, eddig 30 új diák iratkozott be az új tanévre, ám ez nem kevesebb az átlagosnál, mivel minden évben kb. 20 és 40 közötti a jelentkezők száma. Idén jelentkezett 65 éves nyugdíjas, citera szakra, de jelentkeztek 6 éves gyerekek is, tehát nagyon változó az életkor, ami megszokott náluk. Mindenkit a saját szintjének megfelelően kezelnek: a gyerekeket inkább könnyedebb dallamokkal, játékos módszerekkel próbálják bevezetni a népi hangszerek világába.

 Mint megtudtuk, nincsenek jelentkezési feltételek, általában mindenkit felvesznek, és inkább az első félév után szoktak tanácsokat adni, más hangszert ajánlani, ha látják, hogy nem megy valami. Vajas Albert azt is elmondta, hogy volt már olyan, hogy egy év után azt mondták egy diáknak, hogy látják, hogy szeretne hegedülni, de nem fog neki menni, ilyenkor inkább őszinték, és megmondják, hogy érdemes-e foglalkozni az adott hangszerrel vagy nem. A diákok változó időben járnak órára, az egyetemistákat megpróbálják délelőtt behívni, a gyerekeket pedig iskola után, hogy ne kelljen sokat várniuk. Az igazgató szerint a hangulat nagyon felszabadult az iskolában, mivel a tanárok mind fiatalok, és jól egyeznek a diákokkal, akik közül sokat már ismernek a táncház mozgalomból. A kisebb gyerekek is szeretik ezt a fajta szabadabb oktatást. Szabad a tanterv Az iskolában arra figyelnek, hogy mindenkinek a saját tájegységéből származó zenét tanítsák meg. Egy kalotaszegi származású diáknak általában kalotaszegi muzsikát tanítanak, míg ha Székelyföldről származik, mondjuk felcsíki, akkor megpróbálják annak a tájegységnek a zenéjét bemutatni, olyan dallamokat, amelyeket ő már ismerhet, de még nem tud lejátszani hangszeren. „Megpróbálunk inkább mi alkalmazkodni, mert mindegy, hogy milyen tájegységet tanítunk, a lényeg, hogy az ő szintjéhez mérten tudjuk azt oktatni. Az a lényeg, hogy azt tanulja, amit szeret, és hogy fel tudja majd használni a tudását” – hangsúlyozta Vajas Albert.

A Kallós Zoltán Népzeneiskolába jelenleg heti egyszer járnak be hangszerórára a diákok, emellett pedig van egy kamarazene és egy zeneelmélet órájuk. Az idei évben a koronavírus miatt nagyon sok olyan diák volt, akik nem jöttek vissza egyetemre Kolozsvárra, így nekik lehetőséget biztosítottak online folytatni a tanulmányaikat. Azok, akik bejárnak az órákra, egyedül vagy csoportosan is tanulhatnak. Nagyrészt a tanárok döntik el, hogy ki kivel talál, megpróbálják korosztály és tehetség szempontjából is csoportosítani a diákokat, ám idén a csoportos órákhoz nem nagyon ragaszkodtak az egészségügyi helyzet miatt, így maximum 2-3 diák van egyszerre egy tanteremben. Táncházakban is muzsikálnak a diákok Az iskolának vannak olyan diákjai is, akik öt évvel ezelőtt iratkoztak be, és ezalatt akkora repertoárra tettek szert, amivel már egy kisebb táncházat le is tudnak muzsikálni. Vajas Albert szerint akiket a zene komolyabban érdekel, azokat támogatni szokták, és táncház-zenélési lehetőséget kínálnak nekik. „Elküldjük őket egy kisebb játszóházba, iskolába, óvodába, ahol van lehetőségük muzsikálni, és élesben kipróbálni magukat, azután pedig táncházakba hívjuk el őket, hogy a legelején egy bemelegítőt játsszanak, és ők kezdjék meg a táncházat” – mesélte Vajas Albert hozzátéve, hogy ez nagyon jó lehetőség, hogy kipróbálják azokat a dalokat, amiket náluk tanultak.
Azt is elárulta, hogy alkalmanként az iskola diákjai összeülnek, és együtt muzsikálnak. Ilyenkor kiválasztanak egy tájegységet, a népdalosok énekelnek, a hangszeresek pedig muzsikálnak. Az oktató szerinte ezekkel az iskola utáni tevékenységekkel fejlődnek a legtöbbet a diákok, mivel heti egy órában a hangszerrel foglalkozni kevés, az csak arra elég, hogy mentorálják a diákokat és egyengessék az útjukat. A diákoknak maguknak kell akarni a zenetanulást, és szabad idejükben is foglalkozniuk kell vele, fogalmazott. Az iskola egyébként a hangszereket is biztosítja a diákjainak, főleg a kisgyerekeknek, akik egy-két év alatt kinőnek egy hegedűt, így nem érdemes megvásárolni. A nagyobbak körében azonban a diákok 80 százaléka egy idő után megveszi a saját hangszerét. Vajas Albert, a Tokos zenekar hegedűse, a Kallós Zoltán Népzeneiskola igazgatója | fotó: a Tokos zenekar Facebook-oldala Sokaknak fejlődött a zenei pályája a bezártság alatt A koronavírus nem befolyásolta az iskola működését, tudtuk meg, mivel Erdélyben az elsők között voltak, akik átálltak az online oktatásra, március 10-től kezdődően.
„Alig az 5 százalékát veszítettük el a diákjainknak, olyan okokból kifolyólag, hogy nem volt internet, így nem volt lehetőségük folytatni a tanulmányaikat, de a nagy része a diákjainknak megmaradt” – emelte ki Vajas Albert hozzátéve, hogy bizonyos esetekben még pozitív hatása is volt a vírusnak, mivel nagyon sokan otthon voltak, így volt idejük gyakorolni. Szerinte azért, hogy ne érezzék a bezártságot, nagyon sokan fordultak a zenéhez, és ez kikapcsolódás volt számukra. Nagyon sok diákon észrevehető változást figyeltek meg, fejlődött a zenei pályájuk, így összességében azt mondhatják, hogy valamennyire pozitív hatása is volt a járványnak.  

A Kallós Zoltán Népzeneiskolába október 15-ig még várják a jelentkezéseket a kallosnepzenesuli@gmail.com e-mail címre, vagy telefonon, a 0741677615-ös számon. Az óraegyeztetés személyesen történik, a szaktanárokkal közösen. 


Lőrincz Anna

text