Éltető hagyományaink

Bak Dávid néptáncos és borbély

Kárpátaljai magyarként hagyományainkat, kultúránkat megismerni kötelező dolog. Múltunk ismerete tesz teljessé minket. A magyar néptánc a zene és a tánc szeretetét közvetíti, kitartásra, elkötelezettségre nevel. Szerencsére akadnak még ma is olyanok, akik szívvel-lélekkel adják tovább néptáncainkat a fiatalabb generációnak.

Bak Dávid a Rezeda Folk­műhelyben nemcsak néptáncra, hanem kultúránk értékeinek továbbvitelére is tanítja a fiatalokat. Neve azonban egy másik mesterség felelevenítéséből is ismerősen cseng. Borbélyként a borotválás és szakáll fazonigazításának világában is igen jártas. Ismerjük meg őt!

– Mit tudhatunk a sokoldalú fiatalemberről?
– Nagypaládon születtem, ott is jártam középiskolába. A hagyományőrzés, a kultúránk megismerése mindig is az életem része volt. Már kiskoromtól zeneiskolába jártam, amit nagyon szerettem. Ott ismerkedtem meg a néptánccal, annak színes világával. A zeneiskola befejezését követő években Tiszapéterfalván megalakult az Örökség néptáncegyüttes, akikhez én is csatlakoztam. Ekkor döntöttem úgy, hogy komolyabban is szeretnék foglalkozni a néptánccal, így elhatároztam, hogy a Magyar Táncművészeti Egyetemre fogok felvételizni. A Bihari János Táncegyüttesben vettem különórákat, a felvételim azonban nem sikerült. Ezt követően lehetőséget kaptam arra, hogy a Rákospalotai Szilas Néptáncegyüttesben dolgozzam. Nagy örömmel gondolok vissza arra az időszakra.

– Aztán haza húzta a szíve...
– Így igaz, nagyon szeretem Kárpátalját, itt vagyok otthon. Mindig is tudtam, hogy bárhogyan alakuljon az életem, én mindenképp haza szeretnék jönni és itt boldogulni.

– A tánc mellett oktat is. 
– Hazaérkezésemet követően megalakult a Kárpátalja Néptáncegyüttes, ahol lehetőségem nyílt kamatoztatni a megszerzett tudásomat. Ez idő alatt jó barátságot alakítottunk ki Váradi Enikővel, aki felajánlotta a lehetőséget, hogy oktassak a Rezeda Folkműhelyben. Ezt örömmel el is vállaltam. Azt, amit Magyarországon megtanultam a néptáncoktatásról, akaratlanul is beviszem a mi próbatermünkbe. Számunkra a próbák nem csupán a táncok oktatását jelenti. Célunk a gyermekeket a kultúra, a haza szeretetére nevelni, magyarságunk lényegét átadni.

– Mely tájegység táncai kedvesek önnek?
– Nagyon szeretem a szatmári táncokat, hiszen az a miénk, a szülőfalum is Szatmár vármegyéhez tartozott. Emellett a kalotaszegi és rábaközi táncok is közel állnak a szívemhez. Nagyon színes kultúránk van, amire büszkének kell lennünk.

– Meghatározó élmények...
– 2017-ben Magyarország rendezte az úszó-világbajnokságot. Az esemény megnyitóján lehetőségünk volt megmutatni magunkat az anyaországban. Ez egy erős és meghatározó élmény volt számunkra. Rengeteg tapasztalatot gyűjthettünk ezáltal. Valamint a Szilas Néptáncegyüttessel Mexikóba utazhattam, ahol egy igazi turné várt ránk. Felemelő érzés volt ott lenni. Sokat fejlődtem az évek alatt, megtanultam kitartóbb lenni, és a különböző szituációkat gördülékenyebben megoldani.

– Időközben elsajátított egy régi magyar mesterséget. 
– Egyre inkább divatossá válik a bajusz, a szakáll viselete. Bajszom van nekem is már egy ideje, ezért szerettem volna megtanulni kezelni, szakszerűen ápolni. Így utánaolvastam interneten, tájékozódtam ebben a témában. Majd a barátok is kikérték a tanácsaimat, segítettem nekik, megborotváltam őket. Egyre jobban érdekelt a borbély szakma, egyre több oktató videót néztem meg, így sok mindent el tudtam sajátítani. Ezt követően megtudtam, hogy Huszton található egy Oldstone Barbershop nevű borbély szalon, amely nyitott egy fiókintézetet Nagyszőlősön. Így elkerültem Szőlősre, hogy szakszerűen is megtanulhassam a mesterséget. Ott Igor Monich mester keze alatt sajátíthattam el a szakma minden csínját-bínját. Majd jött egy lehetőség, hogy Beregszászban dolgozzam, így ma már a Vérke-part sétányon található Tiffany Szépségszalonban fogadom a vendégeimet.

– Mi a különbség egy fodrász és egy borbély között?
– A borbély fő szakterülete az arcszőrzet. Előbb borotválunk, szakállat igazítunk, aztán vágunk hajat. Más technikával dolgozik egy fodrász, és mással egy borbély. Másként fogjuk meg az ollót, másként formázzuk meg a hajat. Ugyanígy különbség van egy fodrászat és egy borbély szalon között is. A fodrászat a hölgyek területe, ott ők érzik magukat otthon. Egy férfi beszalad, levágatja a haját és indul tovább. Ezzel ellentétben egy borbély szalon olyan, mint egy férfi klub. Ott az urak lazítanak, szivaroznak, beszélgetnek és közben ápolt arcot és frizurát kapnak.

– Önmagát néptáncosnak vagy borbélynak mondja inkább?
– Egy nagyon érdekes kettősség alakult ki így bennem. Amikor a próbateremben vagyok és táncolok, akkor csak ez van előttem, a lépésekre koncentrálok és a borbélykodás háttérbe szorul. Amikor pedig a szalonban vagyok és borotválom a vendéget, akkor ott vagyok jelen teljes egészében, és a néptáncos énem szorul háttérbe.

– Jövőbeli tervek?
– Nagy álmom egy saját borbély szalon elindítása. Szeretném ezt a kultúrát megismertetni itthon, hiszen külföldön már évek óta működnek ilyen szalonok. Mint mondtam, ez egy más légkört jelent, ahol az urak pihenhetnek és feltöltődhetnek. Emellett folytatom a néptáncolást és tanítom a kicsiket.

 – Mi pedig további sikereket kívánunk!

Kurmay Anita

text