A tánc közösségformáló ereje vitathatatlan

Bár még csak 27 éves, de már tíz éve oktat néptáncot a püspökladányi táncos aki már több mint tíz éve foglalkozik táncoktatással. A kezdetekről és további terveiről beszélgettünk a püspökladányi táncpedagógussal.

 
– Nádas Imréné Szabolcsi Ildikó – mindenki Ildi nénije – kezdett el tanítani óvodáskoromban. A bátyám, Baranyai Péter néptáncolt, a próbákon én is felmentem a színpadra, és egyszerűen ott ragadtam. 16 éves voltam, amikor Ildi néni megkért engem és Nagy Szabolcsot, hogy segítsünk neki a tanításban – elevenítette fel Hajnalka, aki azóta főként az ifjúsági és a felnőtt csoport táncosait tanítja. Ahhoz, hogy az utánpótlás biztosított legyen, különféle módokon népszerűsítik a néptáncot.

– Minden év szeptemberében hívogató körutat teszünk a helyi iskoláknál, tavaly pedig toborzóvideót is készítettünk. A média is segítségünkre van, hiszen a Fölszállott a páva című televíziós műsor révén egyre több gyerek jött hozzánk, mert hétről hétre a kép­ernyők előtt ülve látták, milyen jó közösségi élményt ad a néptánc – részletezte Hajnalka. Arról is beszélt, hogy a Kenderkóc Hagyományőrző Egyesületük évente két nagy fesztivált rendez Püspökladányban, tavasszal a Sárrétmenti Népzenei, Néptánc és Mesemondó Fesztivált, ősszel pedig a Mihály Napi Behajtás Néptánctalálkozót, melyek jó alkalmat adnak arra, hogy széles körben tudják népszerűsíteni a népi kultúrát. Emellett egész évben táncházakat, nyáron pedig alkotó- és néptánctáborokat tartanak táncosaiknak és minden érdeklődőnek.

Életre szóló barátságok
A tánc közösségformáló ereje vitathatatlan, mivel az együttesek tagjai nemcsak táncolnak, hanem szabadidejüket együtt töltve belföldön és külföldön is kirándulnak.

– Gyerekkori barátságok születtek az együttes révén. Jubileumi rendezvényeinken jó látni, hogy a régi tagjaink visszatérnek, akik a gyerekkori élményeiket elevenítik fel közöttünk – osztotta meg a tánc­oktató, majd arról is beszélt, mire a legbüszkébb eddig. – Nagy álmom volt, hogy a Magyar Táncművészeti Egyetemre felvegyenek, ami sikerült is. Tavaly végeztem el a Táncos és próbavezető szak Néptánc szakirányát, most a mesterképzésre járok. Jó érzéssel tölt el, hogy nemcsak a főállásom mellett hobbiként jelenik meg a tánc, hanem másodállásban a Csenki Imre Alapfokú Művészeti Iskola pedagógusaként ezzel foglalkozhatok. A táncegyüttesben nagyon büszkék vagyunk Balogh Józsefre, aki a Fölszállott a pávában bejutott az élőadásba, a legjobb 12 szóló táncos közé – mondta Hajnalka, aki ma már inkább a háttérből, pedagógusként figyeli növendékeit, az tölti el örömmel, ha láthatja őket a színpadon és izgulhat értük.

Összefonódott az útjuk
Néptáncoktatóként célja, hogy ne csak koreográfiákat tudjanak „eltáncolni” a növendékeik, hanem szabadon, élő módon tudják használni a megszerzett tudást. Egy-egy újabb színpadi produkció megszületését rengeteg kutatómunka előzi meg, melyekhez a szakirodalmak mellett az elérhető archív felvételek is a segítségükre vannak.

– Neves koreográfusokat hívunk el a csoportokhoz, akik összeállítják a koreográfiákat, majd utánuk mi mélyítjük a megszerzett tudást a táncosokban. Ez nekünk is sok munkát jelent, hiszen először meg kell tanulnunk a táncokat és koreográfiákat – beszélt a folyamatról Hajnalka, aki szerint a néptánc egy életérzés, s igen sokat kapott tőle már eddig is. – A táncnak köszönhetem a férjemet, Andrist is. Egy volt tánctanárom legjobb barátja lett a férjem, aki népi hangszereken játszik. Egy véletlen találkozás során fonódott össze az utunk, így már ketten tudjuk ezt a hagyomány továbbvinni. Férjemre maradt Bencze Lászlóné dr. Mező Judit népzenekutató szakmai hagyatéka, aki többek között a Sárrét népzenei kultúrájával és annak éltetésével foglalkozott. Férjemmel szeretnénk ezt folytatni, későbbiekben a hagyatékban lévő, eddig fel nem tárt dokumentumokat nyilvánosságra hozni. A magunk csendességében ezen is dolgozunk – tudatta Hajnalka.

Kiss Dóra

text