Csaknem kilencszáz népdal a könyvben

Bár a kötet ünnepélyes bemutatóját a járványhelyzet miatt bizonytalan ideig elhalasztották, a héten megjelent Romsics Imre etnográfus Nem messze van ide Kalocsa… című népdal-antológiája, ami a múzeumigazgató-szerző által vezetett Viski Károly Múzeumban bárki számára hozzáférhető lesz.
 
A gyűjtemény közel 1200 oldalas, és szerepel benne egy hosszú bevezető tanulmány, ami arról értekezik, hogy milyen dalváltozatok jelentek meg, és ezek hogyan alakultak át az elmúlt 100–150 év során. A szállások népe a történelem, a viselet, az életmód, vagy akár az aratási munka változásai nyomán folyamatosan aktualizálta a dalok mondanivalóját.

– A legelső hangfelvételeim 1984–86-ból származnak, de a munka legnagyobb része 2010-ben kezdődött, és azóta folyamatosan írtam. Nyugodtan mondhatom, hogy tízéves munka végére került pont. Pontosan 874 kottát tartalmaz a könyv, de ennél sokkal több, több ezer dal gyűlt össze. Úgy kell elképzelni, hogy minden dalnak sok változata került elő, és ezek között kellett megkeresni a legtipikusabbat. Soha nem számoltam össze, hogy összesen hány változat lehet: sokszor két-három, de extrém esetben tíz feletti szövegváltozat létezik ugyanahhoz a kottához – mondta el kérdésünkre Romsics Imre.

 
A múzeumigazgató hozzátette: az összegyűjtött Kalocsa környéki dalok több mint fele szerelmi témájú, de persze ott vannak köztük az ünnepi alkalmakhoz, tánchoz, betyárélethez, raboskodáshoz kötődő szerzemények – emelt ki csak néhányat a tematikából. Megfigyelhető az egyes dalok újrafogalmazása is: jól kirajzolódik a könyvből, hogy hogyan lett az első világháborús dalból második világháborús, majd abból 50-es évekbeli katonai bevonulódal. Szintén változnak a történelmi nevek az idők során: ugyanazon népi költemények szövegében kezdetben Ferenc József szerepel, majd Horthy Miklós, Rákosi Mátyás, „sőt, Orbán Viktort is megénekelte egy alsómégyi asszony”, emelte ki. Szintén változtak egyes népéletre vonatkozó szavak, köztük olyanok, amelyeket az újabb generációk már nem értettek, ezért átfogalmazták, és úgy énekelték tovább. Ugyancsak jól nyomon követhető az életmód, vagy akár a viselet, az aratás változása, utóbbi esetben például a gépek megjelenésével.

– Sokan meglepődnek, hogy egy kalocsai népdalokról szóló könyv miért ezt a címet kapta, hogy „Nem messze van ide Kalocsa…” Ez a sajátos társadalom- és térszerveződésnek a lenyomata: amikor az alsómégyi alsómégyit énekel, a csertői meg csertőit, akkor a kalocsaiságát énekli meg, a kalocsaiak egy kis csoportjához való kötődést. A könyv címe erre az ellentmondásra próbál rávilágítani, ami meg kell hogy fogja a néprajzkutató szakmát is, annak ellenére, hogy a könyvet nem a szakmának, hanem a kalocsaiaknak írtam – mondta el Romsics Imre. A szerző hozzátette: bár a járványügyi szabályok miatt a Viski Károly Múzeum a látogatók számára zárva tart, a munka tovább folyik, így a könyv beszerezhető az intézményben. Rendelni e-mailben is lehet, az info@viskikarolymuzeum.hu címen.

Gábor János

text