Köszönjük, hogy velünk voltatok!

Öt nap több mint harminc eseménypontjával vált valóban színessé a Manus Őrkői Cigánytalálkozó negyedik kiadása. A kicsik és nagyok számára egyaránt változatos programkínálat a roma kultúra felmutatását, hagyományaik tovább örökítését, illetve a szociális érzékenység és fogékonyság megerősítését tűzte ki céljául – mondhatjuk sikeresen.

 „A negyedik kiadásra valóban beérett ez a fesztivál, elkezdték magukénak érezni azok is, akikről szól.” – írja a Háromszék független napilap az idei Manussal kapcsolatban. Talán mi magunk sem tudnánk ennél jobban megfogalmazni a 2020-as cigánytalálkozó tanulságait, hiszen saját bőrünkön tapasztaltuk az események iránti érdeklődés megnövekedését, egyáltalán az őrkői roma közösség pozitív hozzáállását. Legyen szó akár a gyerekekkel közösen létrehozott előadásról, akár a felnőttek segítőkészségéről, de akár a különböző eseményeken tapasztalt példás viselkedésről, határozottan hisszük, hogy nélkülük nem lett volna ennyire élő a Manus képviselte valódi Találkozás.

„Elmondhatom, hogy minden igaz Találkozásnak meg van az ára – és nem, nem az anyagikra gondolok. Óriási odafigyelést, tiszteletet, türelmet és felkeszülést igényelt. Örülök annak, hogy nem csak a gyerekek lelkében hagytunk idén nyomot, hanem a konkrét térben is. Megfogható dolgokat sikerült létrehoznunk a felnőttek számára, például a Gondviselés Kereke vagy a közösen felépített színpad, amelyen az őrkőiek a későbbiekben is megmutathatják majd a tehetségüket. Minden Manus után egyre mélyeben látom, érzékelem, tapasztalom ennek a közönségnek az arcát. A valódi arcát, amely – bár számomra hatalmas kihívást és szembesülést jelent a valósággal, mégis – nagyon színes, életszerű, lüktető és reményteli. Sok szerencsét kívánok nekik ezekben a nehéz időkben!” – vallja Fekete Zsolt szervező.

A csapat másik tagja, Bordás Attila így vélekedik a rendezvény idei kiadásáról: „Úgy gondolom, hogy a Manus egy életérzés, mint inkább egy általános értelembe vett fesztivál. Egy olyan találkozás, ami teljes mértékben egyedi és felhívja a figyelmet minden másodpercben arra, hogy végeredményben mindenki egyenrangúan ember, egy érző lény. A Manus az elnyomottak pártfogója, a kultúra, az összhang és az empátia melegágya, de mondhatnánk akár úgy is, hogy a mai alattomosan vad és indifferens világ elértéktelenedési folyamatának egyik hatástalanító kezdeményezése. A cigány közösségek – bár ezt a propaganda és politikum általában intenzíven tagadja – valami olyat őriztek meg és hordoznak mind a mai napig magukban, amit a mi elkényeztetett társadalmunk a kapitalizmus nyersességének és kegyetlenségének köszönhetően, már rég elfelejtett. A cigányok őrzik a rítust, míg mi a technológia révén lassan elfelejtjük emberi mivoltunk lényegét.”

S miközben egy hét távlatából már a szervezők és a résztvevők is egyre tisztábban látják az idei rendezvény konklúzióit, addig Csernátoni Lóránd, az egyik ötletgazda a mindenkori tanulságokat foglalja össze: „A Manus nem változtatta meg a világot. Nem kínált semmilyen megoldást. A Manus szembesített minket. Szembesített félelmeinkkel, helytelen berögződéseinkkel, illetve szembesített azzal, hogy esetenként más nézőpontok is helyesek lehetnek. Szembesített a legjobbal és a legrosszabbal, ami bennünk van. Ezért volt több mint egy fesztivál. A Manus kérdéseket tett fel. Talán nem a világot kell megváltoztatni?”

 
A rendezvény létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), a Román Kulturális Alap (Asociaţia Fondului Cultural Naţional – AFCN) és Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala támogatja.

A Román Nemzeti Kulturális Alap/Administraţia Fondului Cultural Naţional fontosnak tartja leszögezni, hogy az általa támogatott projektek nem tükrözik szükségszerűen az álláspontjukat, és nem vállalnak felelősséget a projekt tartalmáért, illetve azért a módozatért, ahogyan a projekt eredményei felhasználásra kerülnek. A program tartalmáért és hatékonyságáért a Lármafa Egyesületet terheli minden felelősség.
 

text