A népzenében nincs enyelgés

A Sárrét, a Hortobágy pásztor- és szerelmes világát éltető népdalokat énekelnek.
 
A népzene és a népdal szeretete köti össze a Törő Gábor Hagyományőrző Népdalkör Egyesület tagjait, melyet 2004-ben alapított ifj. Vigh Sándor Püspökladányban.

„Fő célunk a hagyományőrzés, de közben igyekszünk megújulni is. Az öltözetünket a hortobágyi pásztorviselet legszebb darabjaiból választottuk, csikós-, gulyás- és juhász­öltözéket is viselnek a népdalkör férfi tagjai, sőt, van egy cifraszűrünk is”
– mondta a Naplónak Hadházi Andrásné, az egyesület elnöke, művészeti vezetője.

Első művészeti vezetőjük az alapító Vigh Sándor népzenész volt, aki a népdalkörvezetői tanfolyamot a Csutorás Nemzetközi Népzenei és Néptánctáborban végezte el, a tagok azóta is igyekeznek oda minden évben eljutni. – Mi sárréti, hortobágyi tájszólással énekeljük főként Püspökladány és környéke népdalait, továbbá van kalocsai, zalai, délvidéki csokrunk is. Az utóbbiakat nem énekeljük tájszólással, mert azt tanultuk, ha nem tudunk ízesen és hitelesen tájszólással dalolni, akkor ne énekeljük úgy. Két népzenei lemezünkön a Sárrét, a Hortobágy pásztor- és szerelmes világát éltető népdalai mellett a Kárpát-medence számunkra kedves dalaiból is több hallható – mondta a művészeti vezető. Hadházi Andrásné 2008-ban csatlakozott a népdalkörhöz nyugdíjas pedagógusként. Három cikluson át volt igazgató az egyik debreceni általános iskolában, ahol zenét tanított a gyerekeknek. A muzsikát mindig is művelte, zongorázni tanult, kórusban énekelt.

A Törő Gábor Hagyományőrző Népdalkörnek 23 aktív tagja van, most már négy citerással büszkélkedhetnek. A férfi tagokból alakult meg a Ladányi Betyárok Népdalkör, mely tovább színesíti a népzenei palettát. Bár a népdalkör átlag­életkora 65 év, igyekeznek fiatalítani az összetételen. – Most négy fiatalunk van, mindegyikük citerázik. Igyekszek őket támogatni, hogy érvényesüljenek, szeressék csinálni, sikerélményük legyen. Ösztönzöm őket, hogy minősítőkön is induljanak – tudatta a művészeti vezető.

Számos szakmai sikert tudhat már magáénak a népdalkör, többek között nyolc Aranypáva díjat és hat Aranypáva nagydíjat kaptak a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége, a KÓTA minősítésein, de 2017-ben a népzenei vándorstaféta is náluk volt egy évig.
Történetet mesél el
A szakmai fejlődés érdekében rendszeresen vesznek rész továbbképzéseken, a Csutorás tábor erre is kiváló lehetőségeket kínál. Fontos továbbá a népzenei találkozókon és a minősítőkön való részvétel is. Több alkalommal szerepeltek külföldön, Püspökladány önkormányzata 2017-ben pedig Makkfalvára delegálta őket a székely majálisra, de természetesen több önálló rendezvényük is van.

– Igyekszünk jó kapcsolatokat kiépíteni. Az a célunk, hogy a város kulturális világát is gazdagítsuk, ez csak együttműködéssel megy. Másnak is zenei örömöket és élményt szeretnénk adni a tevékenységünk által. A népzenében nincs enyelgés, egyszerűen kell előadni, de számít az öltözet, a tiszta éneklés, a csokor összeállítása és az, hogy hitelesen adjuk elő a népdalokat – fogalmazott Hadházi Andrásné. Mint mondta, egy népdalcsokor összeállításakor fontos az, hogy autentikus dalokat tartalmazzon, melyek neves gyűjtőktől származnak. – Minden csokor egy történetet mesél el, a népdalok egymásra épülnek. Mi párbeszédes formában énekelünk, a közös részeken, szólókon túl a mondanivalóhoz igazodva a férfiak és a nők felelgetve énekelnek – részletezte Hadházi Andrásné, akinek élete a zene: amíg tudja, addig vállalja ezt a munkát.

Kiss Dóra

text