Újabb örökségelemekkel bővül a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzéke

A Szellemi Kulturális Örökség jelenleg 40 örökséget tartalmazó Nemzeti Jegyzékére két új örökségelem, Buzsák élő hagyományai: hímzés, faragás és folklór, Christkindl Spiel Karácsonyi énekes népszokás a Bakony és a Balaton-felvidék németek lakta falvaiban került fel, míg a Jó Megőrzési Gyakorlatok Regiszterére az „Így kell járni...” – Az élményalapú népi játék és néptánc oktatásának pedagógiai módszerét vették fel.

 
Az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, amelyhez eddig 180 ország csatlakozott. A nemzetközi egyezmény célkitűzése a szellemi kulturális örökség megőrzése, az érintett közösségek szellemi örökségének tiszteletben tartása, az örökség jelentőségének tudatosítása helyi, nemzeti és nemzetközi szinten.
2020 szeptemberében a járványügyi helyzetre való tekintettel elmaradt az új elemek ünnepélyes eseményen való kihirdetése, melyre 2021. január 22-én, a Kultúra Napján került sor, online formában. Fekete Péter az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkára hivatalosan bejelentette az új örökség-elemek és a jó megőrzési gyakorlat jegyzékre kerülését. Egyben kiemelte az örökségek megőrzésének és gyakorlásának jelentőségét, amely a nemzeti identitás erősítése mellett a jelenlegi korlátozott és nehéz helyzetben a közösségek számára fontos kohézió jelent. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának munkatársai az új közösségek köszöntése mellett az örökség-elemek laudációját is közzé tette. Az ünnepélyes kihirdetés online változata elérhető a Szellemi Kulturális Örökség Magyarországon című Facebook oldalon.

Amit az új örökségekről tudni érdemes:

Buzsák élő hagyományai: hímzés, faragás és folklór
A Somogy megyei Buzsák hagyományainak négy fő szegmense különíthető el: hímzés, fafaragás, néptánc és népdal. A településen háromféle hímzés fordul elő: az öltésfajtákban és geometrikus mintákban gazdag vézás, a fekete alappal rendelkező boszorkányos és az előrajzolás nélkül vágott, rátét hímzéssel készült rátétes (vagy helyi elnevezés szerint bécsis). A buzsáki népművészet gazdagságához hozzájárul a pásztorfaragás is. A pásztorkodás eszközei mellett egyéb használati tárgyak is készültek és készülnek ma is fából és szaruból egyaránt. A település életében jelentősen élő hagyomány a néptánc és a népdal. A legjellegzetesebb buzsáki tánc a csárdás, melynek egyes motívumait libegősnek és kopogósnak hívnak.

Christkindl Spiel, karácsonyi énekes népszokás a Bakony és a Balaton-felvidék németek lakta falvaiban
A Christkindl Spiel a reformáció idejétől élő karácsonyi énekes népszokás. Magyarországon először a 18. században a Bakony és Balaton-felvidék németek lakta településein jelent meg. A 8–15 éves gyermeklányok december 24-én reggeltől éjfélig járják a falut szerepüknek megfelelő viseletbe öltözve, fejdísszel vagy díszes pártával a fejükön. Minden házba bekopognak, hogy játékukkal vigyék az örömhírt: megszületett a Kisjézus. A német nyelvű, verses, énekes játékukat csengőszóval kísérik. A verseket, énekeket és az egyéb szövegeket a helyi hagyományok szerint a településen fennmaradt variációban tanulják és adják elő a csoportok.

„Így kell járni...” – az élményalapú népi játék és néptánc oktatásának pedagógiai módszere
A Balatoni Katalin és Lévai Péter által kifejlesztett pedagógiai program legfőbb célja a magyar népi játék és néptánc világának a megismertetése élményszerű mozgástanulás segítségével a 6-12 év közötti gyermekekkel. A módszer alkalmazói és tanulói empirikus élményeken keresztül sajátítják el a hagyományos népi játékok és tánc elemeit, azok formavilágát, tevékenységi helyeit és funkcióit. A módszer sajátossága az analitikus szemlélet, mely strukturálja, részekre bontja, majd egésszé formálja a magyar néptánc motívumvilágát, ritmikai és szerkezeti törvényszerűségeit, így biztosítva a megismerés legmélyebb szintjét és a valódi elsajátítás lehetőségét.

Az új elemek felterjesztési dokumentációja megtalálható: http://szellemikulturalisorokseg.hu

text