A munkája, a hobbija a néptánc

 Széles Kristóf

Nagy visszhangja volt a felvételnek, se eleje, se vége nem volt a poénoknak, az ugratásoknak.

Az egyik pénzintézet gyakran látható televíziós reklámjában szerepel mentalista, előadóművész, kötögető nyugdíjas néni, beatboxer, no meg ott van Zsiga, a néptáncos. Azt csak az egykori osztálytársai és pedagógusai tudják, hogy a Zsigát alakító személy, Széles Kristóf Nyíregyházán járt középiskolába.

Hamarabb táncolt, mint járt

– Gyöngyösön nőttem fel, s mivel a szüleim néptáncosok voltak, ez a tény meghatározta az én életemet is. Csak érdekességként említem meg, hogy édesanyám és édesapám a néptáncnak köszönhetően ismerték meg egymást – emlékezett vissza a régi évekre a most 28 esztendős fiatalember.

– Kicsi koromtól kezdve ott voltam a próbákon, a családi legenda szerint hamarabb táncoltam, mint jártam. Csodáltam a táncosokat kísérő zenészeket is, szerettem a népi muzsikát hallgatni. Diákként már tanultam klasszikus hegedülést is, sajnos, a zeneiskolában nem volt akkoriban népzenei oktatás. Az általános iskola elvégzése után egy évig általános gimnáziumba jártam Gyöngyösön, majd átiratkoztam a Magyar Táncművészeti Egyetem Nádasi Ferenc Gimnáziumába.

– Ebben a középiskolában nagy hangsúlyt fektettek a balettre, csakhogy én túl merev voltam, ezért eltanácsoltak onnan. A bejelentés másnapján volt Hortobágy községben egy néptáncverseny, amin zsűritagként részt vett Nyíregyházáról Demarcsek György is. Amikor meghallotta, hogy jártam a balett miatt, felvetette, mi lenne, ha Nyíregyházán folytatnám a néptánctanulmányaimat a művészeti szakközépiskola táncművészeti tagozatán. Tetszett az ötlet, s miután a tagozat mesterei megnéztek, átvettek.

– Összesen hat évig voltam középiskolás, ebből a legszebb három év Nyíregyházához kötődik. Már a nyári tábor szimpatikus volt, nagyon jól éreztem magam, jó közösségbe kerültem, vállaltam inkább, hogy egy osztállyal lejjebb folytatom a középiskolai tanulmányaimat, csak én is annak az osztálynak a tagja lehessek – folytatta Széles Kristóf.

– Szakmailag és emberileg nagyon sokat tanultam a három nyíregyházi év alatt. Sok olyan tapasztalattal lettem gazdagabb, amelyek valóban felkészítettek az életre. Az évek során az is kialakult bennem, mint tánctanár mi mindent szeretnék megvalósítani, hogyan szeretnék tanítani. Az Inczédy György Kollégium lakója voltam. A táncosok együtt laktak a művészetis zenészekkel, mindig nagyszerű volt a hangulat a koliban is.

Az érettségit és az OKJ-s vizsgát követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz szakán tanult tovább Széles Kristóf, hogy a népi kultúra elméleti ismereteiben is jártas legyen. Időközben azonban egyre több helyre hívták néptáncot tanítani, ezért inkább a Magyar Táncművészeti Egyetem Koreográfus- és Táncpedagógus-képző Intézete által szervezett táncos és próbavezető szakképzés esti tagozatára iratkozott be, most utolsó éves az alapszakon. Budapesten a tanulás mellett tanít általános iskolásokat, középiskolásokat, s egy egyesület tagjainak is tart foglalkozásokat.

Ugratták az ismerősök
– Régebben készült egy videósorozat a Folkkocsmák világa címmel a pesti táncházmozgalomról, ennek egyik részében szerepeltem. Ezt meglátta egy reklámügynökség, s felvettek az adattárukba, hátha egyszer olyan karakterre van szükség, mint amilyen én vagyok. Szerepeltem már bajuszreklámban, s voltam Mikulás is. Több mint egy éve azzal hívtak fel, hogy egy bank reklámfilmjében kellene szerepelnem. Több órát beszélgettem a film rendezőivel, akik kíváncsiak voltak arra is, pásztorbottal tudok-e táncolni. Az elevenemre tapintottak, mert bármilyen pásztortáncot bármilyen eszközzel – fokossal, kampóval, bottal – örömest eltáncolok, így aztán beválogattak a szereplők közé.

– Kaptam egy szöveget, amihez kikérték a véleményemet is, s végül kicsit átformálva így hangzott a mondat: „Átalakítottam a hortobágyi botolót lenthangsúlyossá, hogy kihangsúlyozzam az alacsony kamatot.”

– Nagy visszhangja volt az ismerőseim körében a felvételnek, egymást érték az ugratások. A film egy évig fut, valószínűleg hamarosan lekerül a képernyőkről. Hogy kapok-e még újabb felkérést, nem tudom, de az élet megy tovább. A tanítványaimmal együtt most annak örülök, hogy a vírusjárvány miatt meghozott szigorításokat felváltják az enyhítő rendeletek. A digitális távoktatás kényelmessé tett valamennyiünket, teljesen más kamerán keresztül magyarázni és lépéseket bemutatni, mintha ott lennénk egymás társaságában. Hogy újra a tanítványaim előtt lehetek, az nagy motivációs erőt jelent, de én mindezt örömmel vállalom, hiszen a tánctanítás a munkám és a hobbim is egyben.

MML

text