Az éneklés kulcs lehet a kiegyensúlyozott lélekhez, vallja a Zenede tanára

Tóth Lilla

A személyes találkozások és a beszélgetések élővé varázsolják a kottaképet.
  
Tóth Lillának a népzenével való kapcsolata már kisgyermekkorában kibontakozott. Mint mondta, a családi mondák szerint hamarabb énekelt, mint beszélt. A szeretet ma is él, sőt elkötelezettséggé nőtte ki magát. Tóth Lilla – aki a Népművészet Ifjú Mestere miniszteri díjat is kiérdemelte 2018-ban – jelenleg a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola – ismertebb nevén a Debreceni Zenede – népiének-tanára, a Pendely Énekegyüttes-család egyik vezetője, valamint a Törköly zenekar prímása és énekese.

Jó példát látott

A népdalokkal már óvodában és iskolában találkozhatott, de a valódi elkötelezettséget egy koncertélménynek köszönheti. – A népzene autentikus előadásmódja felé akkor fordultam, amikor egy koncerten Bárdosi Ildikó népdalénekest hallhattam. A hangja és az előadásmódja magával ragadott, olyannyira, hogy akkor már biztos voltam benne, mélyebben szeretnék elmerülni ebben a csodás világban. Ez még általános iskolás koromban történt, így a koncertélmény hatására a pályaválasztásom is ekképpen alakult. Később Nyíregyházán végeztem népzene szakot, a mai napig ápolom a magyar hagyományainkat, és oktatom a népzenét – osztotta meg lapunkkal Tóth Lilla. Mint mondta, saját tanítványai kapcsán is látja, milyen sokat jelent egy-egy meghatározó élmény a gyerekek pályaválasztásában.

„A népzene segíti a gyerekeket abban, hogy kifejezzék önmagukat, a bennük rejlő érzelmeket”
– mondta.

 Lilla a tanulmányait klasszikus hegedűjátékkal kezdte, majd középiskolában már népi hegedülést tanult. – Kipróbáltam az évek alatt többek között a citerát, a népi brácsát, de a hegedű mai napig fontos része az életemnek. Fontosnak tartom, hogy valamilyen formában ismerkedjünk meg a hagyományainkkal. A hagyományos kultúrában a hangszeren való játék kevesek kiváltsága volt, de énekelni és táncolni mindenki tudott a maga módján. Azt gondolom, hogy a tánc, az ének és a zene összefonódik, így egy kicsit mindegyikbe érdemes belekóstolni – mondta, hozzátéve, esetében az énekes és a hangszeres zene egyaránt fontossá vált. – Kiegészíti egymást a kettő, de az éneklés egy olyan lehetőség, ami bárkinek elérhető, segítségével örömét és bánatát is kifejezheti az ember. Éppen ezért sajnálom, hogy ma már egyre kevesebben élnek ezzel a lehetőséggel, és inkább csak a specialisták kiváltsága lett.

„Nagyon kevesen és nagyon keveset használják a hangjukat, ma inkább csak zenefogyasztók vannak, pedig az éneklés kulcs lehet a kiegyensúlyozott lélekhez.”
A hangszeres zene egészen más agyműködést és figyelmet igényel, mint az éneklés, és nem mellesleg évekig tartó munka, mire játszani tud egy hangszeren valaki. Ettől függetlenül természetesen a hangszeres játék is kiváló lélekgyógyszer – mondta Tóth Lilla, aki szerint talán kevesebb lelki problémával küzdenének az emberek, ha ma is teret engednének az éneklésnek.

Így nyer értelmet

Lilla bár már évtizedek óta foglalkozik a népzenével, még ma is rácsodálkozik az archívumok felfedezetlen gyöngyszemeire. Megtudtuk: számára nemcsak az ismeretlen dalok felfedezése csoda, hanem az is, ha a már ismertek énekléséhez személyes élményeket kapcsolhat. – Népzenei gyűjtőutakat mi magunk is szerveztünk kollégákkal és növendékekkel közösen. Az utaink célja nem feltétlenül az, hogy újabb dallamot ismerjünk meg, és azt rögzíthessük hangfelvevő eszközökkel az utókor számára, hanem hogy megtapasztaljuk azt az atmoszférát, amelyben kialakultak és csiszolódtak ezek a dallamok. Ezekkel a találkozásokkal és beszélgetésekkel élővé válik a kottakép, tartalmat kap egy-egy sor a népdal szövegében, és így már célja, valódi értelme lesz az éneklésnek is – osztotta meg a népiének-tanár.

Bucsi Bernadett Ildikó

--------------------

Fontos szerep az identitásban

A népzene manapság sokaktól távol áll, és többek idegenkednek a műfajtól, pedig nagyszüleink generációjának ez egyfajta szórakozást jelenthetett. Mindössze néhány évtizede még a szokásainknak rendkívül fontos szerepe volt az emberek identitásában, a tradícióink tették a magyart igazán magyarrá. Azok a szerencsések, akik még el tudnak beszélgetni a nagyszüleikkel, dédszüleikkel, azonnal megtalálhatják a kapcsolódásokat a népi hagyományokkal. Tóth Lilla népi énekes, népzenész, zenetanár lapunknak azt mondta: mindez természetesen nem csak a falusi emberek életét jellemezte, a városokban is jelen vannak a népi kultúrának az elemei.

text