Tovább kell adni a hagyományt

vallja Hunyadi Péter

„A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása” – szól a Morus Tamásnak tulajdonított, gyakran emlegetett idézet. Ezt vallja Hunyadi Péter is, a Tenkes Zenekar vezetője.

Pécsett a vírusügyi korlátozások a magyar népzenei és néptáncos életet is megviselték. Azonban már a járvány előtt is egyre kevesebb táncházat és népzenei eseményt rendeztek. Mi ösztönözhetné a néphagyomány gazdagságának újrafelfedezését? Hogyan éltethetjük népművészeti kincseinket tovább, s mi adhatja aktualitásukat ma? Hunyadi Pétert, a Tenkes Zenekar vezetőjét kérdeztük.

 
– A hagyományt sokan valami leporolandó régiségként képzelik el, pedig valójában az emberi közösségek felhalmozott tudását, annak ápolását jelenti. Olyan tudást, melyet egyénileg az ember nem tudna megszerezni. A hagyomány pedig minden esetben egy megélt kollektív értékrenden alapszik.

– A közösségekben rejlik a megoldás a néphagyomány továbbéltetésére?

– Igen, újakat kellene formálnunk. Ez lehet táncházas társaság, népzenei klub, a lényeg, hogy a közösség az, amely a hagyományokat újra tudja értelmezni. A pécsi táncházas élet volt ennél sokkal elevenebb is, az egyik központi szerepet az akkor erős Mecsek Táncegyüttes játszotta egy igen tudatos szakmai vezetővel az élen. Volt egy népzenét kedvelő csapat, akik gyakran összejártak és programokat szerveztek. Ennek felelevenítésére aktív közösségekre van szükség, melyekhez elkötelezett és lelkes egyének erőfeszítései is kellenek. Persze, elképzelhető egy másik irány is, a turisták, vendéghallgatók megszólítása, hiszen megtapasztaltam, a népzenei programok a külföldi diákok, turisták számára is különleges vonzerővel bírnak. Ez az irány azonban nem feltétlenül esik egybe a népzene és néptánc eredeti funkciójával, ez napjainkban már sokkal inkább a show-műsorok irányába tett lépést jelenti.

– Mivel lehetne hozzájárulni az autentikus népi kultúra fenntartásához?

– A köznevelésben is erősíteni kell azt a meggyőződést, hogy a néphagyományok a nemzetet újjáépítő elemek. Az emberek tudatába kellene ennek beépülnie, különben a globális világtrendek árnyékában mindig úgy érezhetjük, árral szembe úszunk. Továbbá az is fontos, hogy milyen szellemiség áll egy-egy népművészeti tevékenység mögött. Hiába játszunk el adott esetben egy dallamot tisztán a kottából, vagy táncolunk el egy motívumot hibátlanul, ha nincs jelen mögötte a bennük rejlő érzelemvilág, az adott táj­egység ismerete. Lehet bármilyen bravúros egy bukovinai hegedűjáték, ha nem ismerjük az ottani székelység történelmi, kulturális hátterét, akkor hiteltelenné válhatunk előadásunkkal.

---------

Kutatja is

Hunyadi Péter népzenész, etnográfus és népzenetanár 1974-ben született Gyöngyösön. 2006 óta a pécsi Tenkes Zenekar vezetője. Népzenei pályája debreceni egyetemi évei alatt indult, néprajzos hallgatóként sokat járta a Felföld, Erdély és Moldva falvait, ahol első kézből ismerhette meg a hagyományos faluközösségi népzene letűnő világát. Emellett hangszeres népzene-pedagógiával, ifjúsági előadásokkal is foglalkozik. 2009 óta népzenetanári képesítését megszerezve a népzeneoktatásban is tevékenykedik. A hazai művészetoktatás mellett a határon túli szórványmagyar közösségekben szervez programokat, a Tenkes Zenekarral Baranya táncházas életének aktív szervezője.

Mohay Réka

text