A népzene helyi műhelye

Martonvásáron rendezik meg a Trilla Fesztivált

Egy új fesztivál kapcsán járjuk körül, mi kell a hiteles hagyományőrzéshez, miért éppen Martonvásáron futnak össze a szálak, és milyen ívet írt le a táncház mozgalom 2021-ig? A Trillán az autentikus magyar népzene fiatal generációjának kiemelkedő zenészeivel találkozhattok, akiket láthatatlan szálak fűznek össze. Miért érdemes ellátogatni Martonvásárra a műfajjal ismerkedőknek és az elszánt táncházasoknak is?

A népzene sokaknak nem adja magát elsőre. Könnyen lepattan a mai befogadói szokásokról, de akiket megfog, azt egy életen át nem ereszti. Így volt ez a táncház mozgalom első generációjával, de a fiatalokkal is: a Trillán fellépő Erdőfű, Magos, Bazseva, Tűz Lángja zenekarok, Enyedi Ágiék és persze a mesekoncerteket adó Korzenszky Klára és Paár Julcsi is osztozik a szenvedélyen. A martonvásári Liber Endre, a Trilla Fesztivál megálmodója épp helyben kapta az életre szóló kezdő lökést.

Történetünk ott is kezdődhetne, amikor Salamon Ferencné Erzsébet még a hetvenes években, a Táncház mozgalom hajnalán, nagyot újítva behozta a néptánc oktatást a martonvásári általános iskola zenei tagozatába. Sok helyi fiatal, köztük Liber Endre számára is új távlatokat nyitott. Martonvásárra járt tanítani Tímár Sándor is, a táncházmozgalom emblematikus alakja, akinek a nevéhez a leginkább köthető a táncház módszer. Ő hozta magával a kor legendás zenekarát, a huszonéves fiatalokból álló és nagyon vagány kiállásáról híres Téka zenekart. A Tékáért itthon is, külföldön is odavolt a közönség, nem csoda, hogy a helyi gyerekek közül is sokan hirtelen népzenélni szerettek volna. Gyors váltás 2021-be: Salamon Ferencné unokája, Salamon Soma – aki a Trillán a Magos zenekarral, amelyben felesége Enyedi Ágnes énekel; és a Tűz Lángja zenekar moldvai táncházában is muzsikál – az elsők egyike, akik Magyarországon népzenéből doktorálnak. Így jelenik meg a táncház mozgalom íve egy családon belül, de nem csak egy családban.

  A budapesti táncházi élet talán legismertebb bandája az Erdőfű, ahol szintén jelentkezik a családi kötődés: Éri Kata nagybőgős és Éri Márton kontrás, a Martonvásár melletti Tordason élő Éri Péter “Pityu”, a Muzsikás zenészének gyermekei. Innen is táplálkozhat a zenekar érdeklődése a kevésbé ismert népzenei gyűjtések iránt, míg a klasszikus táncház repertoárt is kenik-vágják. Édesapjuk ugyanis Borbély Jolán etnográfus és a táncházmozgalom szellemi atyja; Martin György néptánc- és népzenekutató családjában nevelkedve, már gyermekként teljesen otthonos volt a helyszíni gyűjtések csodálatos világában. Azt adta tovább gyermekeinek, amit ő is már otthonról hozhatott. A Budapestről, furcsa módon műszaki értelmiségiek hobbijából indult népzenei mozgalom mára Martonvásáron és a szomszédos Tordason is több generációnyi kiváló muzsikust adott tehát nekünk.

A különlegességnek számító, archaikus hangzású gyimesi muzsikát az egyik legtehetségesebb hegedűsünk, a Tordason gyakran megforduló Mihó Attila és felesége András Orsolya játssza majd a táncházban. Akik az ország egyik legjobb prímását akarják hallani, azok pedig ne hagyják ki a nagysikerű Betyárjátékot, amiben Koncz Gergely hegedül Ferenczi György zenekarával. Ez az előadás több szempontból is valódi különlegesség: rendezőjére Szomjas Györgyre emlékezve, hosszú idő után először lesz látható újra és szintén van helyi vonatkozása. A napokban a legmagasabb szakmai elismeréssel, a Népművészet Mestere díjjal kitüntetett Szabó Szilárd, az ország egyik legjobb néptáncosa is fellép benne, akit egyébként a Néptáncgálán is láthattok később. Ő is egyike az első generációs táncházas mestereknek, akiknek a keze alatt több generáció is felnőtt Martonvásáron.

A martoni és tordasi népzenei műhely nem csak megmutatja magát a Trillán, a jövője is felsejlik. Ahogy a program összeállítása, a Lajtha László Nemzetközi Népzenei Konferenciára is jellemző egy tér- és időbeli beágyazottság: lerója tiszteletét az elődök előtt, élvezi a jelent és építi a Trilla jövőjét. Liber Endre elárulja, a fesztivál fellépőinél a zenei minőség mellett a helyi kötődés is fontos volt: a szervezők a helyben élő zenészek, táncosok összefogására hosszú távon akarnak építeni a fesztivál keretein belül.

text