Hétvégén életre kel a Királydomb. A rákosmezei országgyűlések helyszínén hagyományőrzők korhű formában idézik meg Hunyadi János kormányzóvá választását, és zenés forgatagot ígérnek a szervezők. A Királyfeszt fellépői között szerepel Agócs Gergely, aki a rendezvény jelentőségről és a magyar népzene dallamtípusainak ősiségéről is beszélt lapunknak.
Van egy hely, amelyet a mai napig Királydombnak nevez a népi emlékezet, valamint krónikáink dokumentálják, hogy ezen a helyszínen magyar királyokat választottak, magyar hadak gyülekeztek és országgyűléseket tartottak. A Patrióták kezdeményezésére az Országgyűlés 2020-ban nemzeti emlékhellyé nyilvánította ugyan, de – Agócs Gergely szavaival élve – minden kisiskolásnak tudnia kellene, hol van és milyen történelmi események fűződnek hozzá. A Patrióták szerint sem merülhet feledésbe Hunyadi országgyűlése, ezért tartják meg szeptember 11-én és 12-én családbarát hagyományőrző rendezvényüket Királyfeszt néven.
Agócs Gergely úgy véli, minden azon múlik, hogy a tartalom méltó legyen a célkitűzéshez, vagyis, hogy újból bekerüljön a magyarság köztudatába a Királydomb mint a magyar történelem egyik legfontosabb helyszíne.
Mint mondja, a magyar népzene történeti rétegei ezekre a korokra és természetesen még korábbra is visszanyúlnak. – Azt a magyar laikus közönség is tudja, hogy a magyar népzene régi. De mihez képest és mennyire régi? – teszi fel a kérdést, majd a német népzene alakulását hozza fel szemléltető példaként, amelyben nagyon kevés olyan elemet találunk, ami a XVII–XVIII. századnál régebbre nyúlna vissza. – A német nép ugyanis a polgárosodás során a régit újra cserélte a kultúra területén is. Szinte teljesen megszabadultak a hagyományos műveltségük régebbi elemeitől, félve, hogy azok gátat szabhatnak a fejlődésnek – mondja.
Ezzel szemben a magyar kultúra azért maradt jóval gazdagabb, mert a régit nem cserélte le, hanem mindig mellé helyezte, beépítette az újat. Ez a fajta paraszti gondolkodásmód a hagyományos kultúránk rengeteg elemét őrizte meg. Mindez számokkal is igazolható. Agócs Gergely elmondása szerint a magyar népdalok típusrendje nagyjából két és fél, háromezer népdaltípust tartalmaz. A német népzenei dallamtípusok száma is nagyjából ennyi, viszont a német ajkú társadalom majdnem tízszerese a magyarságnak Európában. Ami a lényeg azonban, hogy a magyar népzene eddig összegyűjtött változatainak száma több mint háromszázezer, a német népdaltípusokhoz pedig csupán hétezer dallamváltozat kapcsolódik. Ez típusonként két és fél változatot jelent átlagosan, a magyar népzene viszont típusonként száz változatot számlál. Ez is mutatja, hogy milyen felbecsülhetetlen mértékben gazdagította a kultúránkat a másfajta szemléletmódunk.
A magyar népzene tartalmaz a honfoglalás korára vagy az azt megelőző időszakokra is visszavezethető dallamtípusokat. Agócs Gergely a türk népek körében végzett gyűjtéseiben például számos olyan dallam fedezhető fel, amelyek édestestvérei élnek a magyar népzenében is. Többek között ilyen dallamokat is hallhatunk majd tőlük a Királyfeszten.
A fellépés során végigviszik a közönséget a magyar népzene évszázadain, felmutatva a honfoglalás kora előtti örökséget vagy éppen azt, hogy a gregoriánból, a reneszánszból mit és milyen módon tudott átvenni és a mai napig megőrizni a hagyományos magyar zenei kultúra.
Nem állnak meg azonban Mátyás koránál, sorra veszik, mi történt az újkorban a magyar népzenével, hogyan változott az interetnikus kapcsolatok hatására és a belső fejlődés során. – Azt is megmutatjuk, hogy melyek voltak azok a történelmi események, amelyek a régmúltból származó dallamtípusokat esetlegesen felerősítették a különböző történelmi korszakokban – ígéri Agócs Gergely.
Zana Diána
