Szüreti Táncház a hagyományőrzés jegyében

Október 14-én, délelőtt gyerekzsivaj és vidám gyermeklábak dobogása fogadott a Kozármislenyi Művelődési Központban. A színházteremben a Hanga-Banda Zenekar húzta a talpalávalót, miközben a Janikovszky Éva Általános Iskola alsó tagozatos diákjai Nyemcsok Pál néptáncpedagógus irányítása mellett próbáltak összpontosítani a néptánc sokrétű tevékenységének alapjaira. Azonnal kiderült, hogy nem is olyan könnyű a lábat, a kezet, a testtartást és az éneket összehangolni, hozzá koordinálni a mozgást, hogy a produkció a táncos, és a néző számára is egy élvezhető formát kerekítsen.

Baumholczer Angélát, a kozármislenyi Józsa Gergely Néptánc Egyesület vezetőjét kérdeztem a szünet csendjében, hogy:

BaHír: Milyen időközönként szerveztek táncházat?

Baumholczer Angéla: Évek óta visszatérő rendszerességgel szervezünk itt, a Művelődési Házban táncházat, hogy ezzel is felhívjuk a fiatal korosztály figyelmét a jeles hagyományainkra. Ilyen jeles alkalmakhoz kötődő táncházaink a Márton-napi, a Luca-napi, a betlehemi, a farsangi, és a húsvéti alkalmak. A jeles napok mellett egykori elődeink életének fontos mozzanatai voltak a betakarításokhoz kötő ünnepek, például az arató-ünnep, a szüreti-ünnep. Igaz, hogy településünk ma már város, de mi alakulásunkkor letettük a voksunkat a helyi hagyományok őrzése, átadása, és életben tartása mellett. Ezek az ünnepek egyben az egykori mislenyi elődeink ünnepi alkalmai is voltak.

BaHír: A mai nap jó alkalmat adhat az utánpótlás biztosítására is?

Baumholczer Angéla: Igaz, hogy a mai napon órás váltásban az iskola alsó tagozatának egy-egy évfolyama látogatta meg a táncházunkat, és így összességében véve körülbelül 230 gyerek ismerkedhetett a néptánc alapjaival, a fő célja még sem az utánpótlás biztosítása volt a mai napnak. Az én elveim szerint, amelyet egyébként az egyesület alapszabályába is befoglaltunk az, ami az egyesület célja is az említett táncházakkal, hogy ezeken az alkalmakon minden gyermek ismerje meg a hagyományaink legalább egy kis töredékén át a jeles ünnepeink fontosságát, vele pedig a hagyományőrzés szükségességét. Mindezt próbáljuk a helyi értékekkel közelebb hozni hozzájuk, mert ma is a gyermekek mozgásigényéhez igen csak közel álló ugrós táncokat tanítottuk, mivel ezek a lépések egyben a mislenyi táncoknak, a mislenyyi friss csárdásnak is az alaplépései. Természetesen szívesen fogadjuk a csatlakozni szándékozókat. Szerencsére azonban nálunk az utánpótlás biztosított, egész évben folyamatos a néptánccsoporthoz történő csatlakozás.

Bahír: Mi a tapasztalat, a gyermekek vagy a felnőttek csatlakoznak lelkesebben a néptánchoz?

Baumholczer Angéla: Az elmúlt évek tendenciája azt mutatja, hogy a gyermek korosztály szívesebben válassza a néptáncot napjainkban a felnőtt korosztálynál. Vonzóak számukra a színes népviseletek, a vidám énekek, a mozgalmas, ritmusos táncok. Nagyon sokan szülői biztatásra, ösztönzésre vágnak bele ebbe a „kalandba”, hiszen a szülők jól látják, hogy a néptánc nagyon jól fejleszti a gyermekek koordinációs képességét. Mára trendivé vált néptáncolni, és tovább vinni az örökségünket. Mindez nagy örömmel tölt el, és megmutatja, hogy nem volt hiába a több, mint 20 évnyi erőfeszítésünk.


 Palotai Zsuzsa

text