Az LMBTQ-mozgalom átlépte a Rubicont

Az első magyar LMBTQ-néptáncfoglalkozás külhonban is nagy vihart kavart. Lapunknak Szerda Balázs, a délvidéki Fokos Zenekar muzsikusa nyilatkozott.

Ne legyenek illúzióink: a tánc, a táncoló felek szerepének elhomályosítása, összemosása, felcserélése az évszázados hagyomány felhígulásához, elpuhulásához, jellegének elvesztéséhez vezet. Azt veszítenénk el belőle, amiért megmaradt. Ugye nem ez a cél? Megsúgom, az övék igen
 – jelentette ki lapunknak Szerda Balázs, a délvidéki Fokos zenekar muzsikusa. Mint mondta, korábban ő maga is írt cikket legényest táncoló lányokról, ám attól tart, hogy innen már csak egy lépésre van az, hogy a férfiak  karikázót táncoljanak. Hozzátette, ma még mosolyog ettől a gondolattól, ám amikor rájön, hogy ez idő kérdésével valósággá válhat, megriad. A civilben történész muzsikus szerint a közösségnek most kell választania, hogy hagyományunk marad-e 

„az őseink által féltve őrzött, tisztán, őszintén érzett lényeg őrzői, továbbadói, vagy pedig polkorrekt módon végignézzük, mit művel velünk a nem létező hálózat nem létező eszméje abban a közegben, amelyre talán sokan utolsó mentsvárként tekintenek. Ahol a hagyományos értékrend, az önazonosság, az alázat, a hit, a nemzettudat még mindig erény és megtartóerő.”
Szerda Balázs szerint aki bármilyen értelemben vett megkülönböztetés ellen harcol, annak eszköze nem lehet maga a megkülönböztetés. Véleménye szerint ha valaki azt állítja, hogy a táncházmozgalom kirekesztő, az vagy nem ismeri a mozgalmat, vagy hazudik. 

A magyar táncházmozgalom az egyedüli éltetője a hagyományos cigány kultúrának, soha senki, egyetlen »emberjogi harcos szervezet« sem ápolt olyan közeli viszonyt a cigánysággal, nem járt annyit közöttük, nem tanult tőlük úgy, ahogy mi. Nem beszélve a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek hagyományairól.
–A táncházmozgalomnak számos homoszexuális ember részese – folytatta. – De tudják, mi a különbség? Az, hogy sem más őt, sem ő önmagát nem ,,különböztette meg” sehogyan sem. Normális esetben itt vége is lenne a történetnek. Csakhogy jönnek a ,,szabadon gondolkodók”, a ,,felvilágosultak”, és hopp, az egyenlőség jegyében megkülönböztetnek egy csoportot. Nem képmutatás ez? – tette fel a költői kérdést. 

Mint mondta, évek óta aggodalommal figyeli a magát ideológia nélküliként meghatározó ideológia előrenyomulását. 

– Ez az eszme tagadja saját mivoltát, célja pedig a tagadás maga. Megtagadni mindent, ami az embert a múlt-jelen-jövő síkon mozgatja, megkérdőjelezni, összezavarni, majd megvonni tőle vallási, nemzeti, majd nemi identitását. Hatását, jelenlétét nap mint nap tapasztaljuk a közélet, az üzleti világ, a művészet, a társadalmi élet minden szegmensében, viszont most átlépte a Rubicont
 – zárta gondolatait a művész.


 
Ternovácz Áron

text