Prímás is a Prima-díjas

Elismerésben részesült a Nyíregyházi Egyetem mesteroktatója

Príma-díj gyarapítja Vavrinecz András népzenésznek, a Nyíregyházi Egyetem Zenei Intézete mesteroktatójának tartalmas életművét. A magyar népművészet és közművelődés kategóriában a Müpában közönség nélkül megtartott gálaesten vehette át a rangos elismerést jelképező alkotást.

– Egy súlyos, értékes szobor volt a díszdobozban, amit jóleső érzéssel vettem át. Önmagában az is nagy megtiszteltetés, hogy jelöltek. Amikor kiderült, hogy díjazott lettem, az már a hab volt a tortán – említette a 67 éves Vavrinecz András, akinek jeles zenész-mérnök felmenői vannak.

– Édesanyám énektanár, édesapám zeneszerző és karmester volt. Heten vagyunk testvérek, mindannyian kötődünk a zenei pályához. Apai dédapám, Vavrinecz Mór a Mátyás-templom karnagyaként, zeneszerzőjeként tevékenykedett. A zuglói I. István Gimnáziumban érettségiztem, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen bányamérnöki oklevelet szereztem.
De csak három évig dolgoztam bányamérnökként, utána a népzene, a néptánc bűvöletében éltem.

Vavrinecz András évtizedes hegedűtanulás és négy év szimfonikus zenekari gyakorlatot követően 1974-ben kezdett el népzenével foglalkozni. A táncházak, zenekari koncertek, táncegyüttesek kísérése mellett a kezdettől fogva elkötelezettségnek érezte a hangszeres népzene gyűjtését, lejegyzését, tudományos feldolgozását. A Honvéd Művészegyüttes Hegedős folkzenekarának prímása volt 1984-1992-ig. Ezután az aktív zenélést a Bekecs együttesben folytatta, amelynek jelenleg is művészeti vezetője. A Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum Szolgáltatási Osztályán zenei könyvtárosa volt 20 évig. A Nyíregyházi Egyetem Zenei Intézetének nívóját mesteroktatóként emelte.

– A Bessenyei György Tanárképző Főiskola énekzene-népzene szakán végeztem levelezősként, aztán Ferencziné dr. Ács Ildikó intézetigazgató felkérését elfogadva tíz esztendőn át jártam Nyíregyházára oktatni. De már előtte is kötődtem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez. Rendszeresen jártam népzenét gyűjteni az ország különböző helyeire (például Vasba, Nógrádba, Zalába, Somogyba, Tolnába, Borsodba, Abaújba, Zemplénbe,
Szatmárba, Beregbe) és a határon túlra is (többek között Ugocsára, Máramarosba,Kalotaszegre, Marosszékre, a Felvidékre).

Sok népzenei lemez, kazetta készült el az aktív közreműködésével: zenész, szerkesztő, gyűjtő, rendező is volt Vavrinecz András.

– Az 1980-as években sikerült elintézni a Hungaroton hanglemezkiadónál, hogy Szatmári bandák elnevezéssel közzé tegyük négy falusi cigányzenekar kiváló munkáját. Hans Hurtig svéd barátommal ketten szerkesztettük az albumot. A tiszakóródi, a szamosangyalosi, a kisari és a jánkmajtisi zenekarok zenéjének az volt az érdekessége, hogy az előadók más-más
generációhoz tartoztak. Élénken él bennem egy tiszakóródi idős prímás, Horváth András, aki 1912-ben született, csodálatos ember volt, és olyan stílusban hegedült, ami az erdélyi primásokra emlékeztetett. Régóta érdekelt a hangszeres népzene gyűjtése, lejegyzése, tudományos feldolgozása és publikálása. Sokat segített Martin György, a MTA Zenetudományi Intézet Néptánc Osztályának vezetője. A tanácsai mellett arra buzdított, hogy készítsek dolgozatokat, tanulmányokat.  Ezek egy része az MMI Szakmai Házának kiadványaiban (Népzenei Füzetek
sorozat), a Planétás könyvkiadó hangszeres népzenével foglalkozó kötetében jelent meg, más része pedig az MTA Zenetudományi Intézetének kézirattárában található. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének külső munkatársaként az ugrós tánctípus monográfiájának munkálataiban is részt vettem.

Vavrinecz András az amatőr táncegyüttesek kísérőzenészeként a miskolci Avas Táncegyüttes, a budapesti Vasas Művészegyüttes zenekarában muzsikált, kísérte a Bihari János Táncegyüttest, a Válaszút Együttest, a Vadrózsák Táncegyüttest, a Szentendre Táncegyüttest, a százhalombattai Forrás Néptáncegyüttest, a szolnoki Tisza Táncegyüttest, a sátoraljaújhelyi
Hegyalja Népi Együttest, a cigándi Zemplén Táncegyüttest és a szegedi Délép-Napsugár Táncegyüttest.

– Több mint harminc évig vettem részt a hangszeres népzene oktatásában (népzenei iskolák, továbbképzések, népzenei táborok), valamint a különböző népzenei és néptáncos műsorok, versenyek zsűrizésében. A Nyíregyházi Egyetemen és a  jogelődjében népi hegedűt, népi kamarazenét és elméleti tárgyakat (népzeneelmélet, népzenetörténet, repertoárismeret,
forrásismeret) oktattam.

Alapító tagja a Táncházi Kamarának (ma Táncház Egyesületként működik), tagja az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnek, a Csoóri Sándor Társaságnak, valamint az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesületnek. Negyvenhat éve van benne a vérkeringésben, méltó helyre került a Prima-díj.

Vavrinecz András elismerései
- Művészeti Nívódíj 1986. Honvédelmi Minisztérium
- Miniszteri dicséret 1987. Honvédelmi miniszter
- Nívódíj a Zenei Világnap alkalmából 1989. Honvédelmi Minisztérium
- MTV Folkzenekarok versenye II. díj a Hegedős együttessel. 1990.
- EMERTON-DÍJ népzenei kategória, 2001. Magyar Rádió – Bekecs együttessel
- Magyar Arany Érdemkereszt 2016. június 6.
- Muharay Díj 2016. május 21.
- Martin György Díj 2017. március 15.
- Prima-díj 2021

 

Forrás: Nyíregyházi Egyetem
Szeptember

text