Végre az idei évben nem marad el a Mohácsi Busójárás, ami kicsiny hazánk, és benne a baranyai régió olyan jeles télbúcsúztatója, hogy immár igazi hungarikumként nyilvántartott, és 2009-től az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján is szerepel, mint a magyarországi farsangi népszokások legnevezetesebb eseménye.
Időpontja: 2022. február 24- március 1.
A farsang időpontja változó. A kezdete mindig január hatodika, azaz vízkereszt napja, a vége viszont évről évre változik, eshet akár február vagy március elejére is.
A farsang időpontja természetesen előre, egyszerűen kiszámolható. Mivel az első nap Vízkereszt, utolsó napja a húshagyókeddet követő hamvazószerda. Farsangot követi a húsvét előtti 40 napos nagyböjt. A számolásnál a húsvét dátumából kell kiindulni, ami szintén változó ünnep. A húsvétot viszont minden évben a tavaszi napéj egyenlőség (márc. 21) utáni első holdtöltét követő vasárnap ünnepeljük. Ha ettől visszaszámolunk 40 napot, akkor megkapjuk a farsang végét. Ezt a napot nevezzük a Húshagyó keddnek, ez a 40 napos böjt előtti utolsó nap, amikor még szabad a tánc, a vigadalom és fogyasztható hús.
A farsang farkán az a nagy felelősség terheli a mohácsi busójárás résztvevőit, hogy elűzzék a telet, hogy helyébe léphessen a tavasz.
Napjainkra az idegenforgalom medrébe terelt népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, ám látványosság szempontjából viszont igen sokat nyert. A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős és más busó csoportokkal. A régi elöltöltős busóágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét.
Mohácsi Busójárás elmaradhatatlan kellékei a maszkok. Mohácson ma is kevés olyan család él, akiknél nincs a szekrényben busóálarc. Az is igaz, hogy nehéz két egyformát találni. A szakszerű, igazán gondos tárolásra viszont a Kanizsai Dorottya Múzeum hívatott, melynek gyűjteményében 90 darab egyedi busómaszk található. Ezek közül jó néhány több, mint 100 évet megért, a 19. század végén, 20. század elején készült, az eredeti formákat és készítési módot leginkább őrző fa álarc.
A legkorábbi időkben maszkjaikat a busók maguk faragták. A Múzeum gyűjteményének archaikus maszkjai a maiakhoz képest kisebb méretűek, könnyűek és emberi arcot formáznak. Kidolgozottságuk az egyszerűség, a praktikum és a hordhatóság felé hajlik. Ezeknek a maszkoknak a készítői feltehetően még valóban hittek a mágikus cselekmények erejében, és funkciójuk nem csupán az álarcot hordó egyén kilétének elrejtésére korlátozódott, ha nem az az átváltozást is szimbolizálta. Hiszen használatuk varázsára a tél egy csapásra átváltozott tavasszá!
Forrás: mohacsibusojaras.hu, mohacs.hu
