Paraszti kultúra és roma etnicitás kapcsolata a revival tevékenységekkel

A személyes megélések, tapasztalatok és tudások megosztásán túl zenei bejátszások segítségével közösen beszélgetünk néhány „határátlépő” zenész, mesemondó sajátos kapcsolódásairól és helyzetéről is. 
Várunk mindenkit, akit érdekel a magyar, illetve a roma népi kultúra, és szívesen elmélkedne közösen a hagyománykonstrukció, az identitás, az etnicitás és a kulturális reprezentáció izgalmas és bonyolult kérdéseiről! Zenészek, táncosok, mesemondók, kutatók, civilek, gyertek! 

Milyen folklórról van szó, kié, szolgáltatás vagy saját kultúra? Mit jelent mindez?  
Hogyan viszonyultak a folklorisztikai kutatások, illetve a folklórmozgalmak önkéntes gyűjtői a roma folklórhoz? 
Mikor, milyen tekintetben volt fontos az adatközlők etnicitása, származása, s alapvetően a heterogén kulturális identitás kérdései felmerültek-e, és ha igen, miként merültek fel a „tiszta források” gyűjtése és adaptációja során? 
Hogyan viszonyultak a roma népzenészek, táncosok, hagyományőrzők a folklorisztikai kutatások, és a folklórmozgalom főbb eredményeihez és csapásirányaihoz? 

Akik kérdeznek:
- Beck Zoltán (PTE BTK Romológia és Nevelésszociológia Tanszék) és 
- Balatonyi Judit (PTE BTK Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék; ELKH).

Akik válaszolnak:
- Orsós János doktorandusz (ELTE BTK Irodalomtudomány Doktori Iskola); 
- Dr. György Eszter PhD. egyetemi adjunktus (Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék); 
- Horváth Zoltán gitár, ének, tánc, együttesvezető (Kanizsa Csillagai); 
- Dr. Pulay Gergely PhD. tudományos munkatárs (ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet)

 

text