MÁNE: Kivirágzott keresztfája
Időpont
2023. April 9. Sunday
19:00 – 21:00
Helyszín
Művészetek Palotája
1095 Budapest, Komor Marcell utca 1.
Magyarország
Táncjáték húsvét ünnepére
„Nem láttam én szebb gyümölcsfát, mint a Jézus keresztfáját,
piros vérrel virágozik, szentlélekkel gyümölcsözik.”
(archaikus népi ima részlet)
A Magyar Állami Népi Együttes húsvét ünnepéhez illeszkedő táncjátéka a különböző keresztény felekezetek liturgiájára éppúgy támaszkodik, mint a Kárpát-medence egymástól távol eső vidékeinek ősi, paraszti népszokásaira és énekeire, melyek eligazodásként szolgálnak a nézők számára a krisztusi élettörténet és a paraszti hagyomány párhuzamosan futó cselekményszálához. A táncok, népdalok és szokások a vallásos népi dallamokkal és a jeles napokhoz kötődő egyházi énekekkel – a kereszténységhez és a pogány időszakhoz, a magyarsághoz és a velünk élő nemzetiségekhez kapcsolódók egyaránt – egységes színpadi formát alkotva fonódnak egymásba, s a teljes Kárpát-medencét idézik Felvidéktől Kalotaszegen és Gyimesen át Moldváig, a Rábaköztől Dél-Alföldig.
Az előadás friss, mai hangvétele, szerteágazó, mégis egybefonódó zenei szövete, a paraszti táncok dinamikája, virtuozitása, lírája, a szokások színpadi megvalósulása, a mai látvány, a krisztusi életút szimbolikus megjelenítése együtt egyedülálló színfoltja a magyar néptáncszínháznak.
A műsorban elhangzó archaikus népi imák Erdélyi Zsuzsanna gyűjtései.
A bemutató a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttes és a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek közös programjaként, a Müpa szervezésében valósult meg.
Táncjáték húsvét ünnepére
„Nem láttam én szebb gyümölcsfát, mint a Jézus keresztfáját,
piros vérrel virágozik, szentlélekkel gyümölcsözik.”
(archaikus népi ima részlet)
A Magyar Állami Népi Együttes húsvét ünnepéhez illeszkedő táncjátéka a különböző keresztény felekezetek liturgiájára éppúgy támaszkodik, mint a Kárpát-medence egymástól távol eső vidékeinek ősi, paraszti népszokásaira és énekeire, melyek eligazodásként szolgálnak a nézők számára a krisztusi élettörténet és a paraszti hagyomány párhuzamosan futó cselekményszálához. A táncok, népdalok és szokások a vallásos népi dallamokkal és a jeles napokhoz kötődő egyházi énekekkel – a kereszténységhez és a pogány időszakhoz, a magyarsághoz és a velünk élő nemzetiségekhez kapcsolódók egyaránt – egységes színpadi formát alkotva fonódnak egymásba, s a teljes Kárpát-medencét idézik Felvidéktől Kalotaszegen és Gyimesen át Moldváig, a Rábaköztől Dél-Alföldig.
Az előadás friss, mai hangvétele, szerteágazó, mégis egybefonódó zenei szövete, a paraszti táncok dinamikája, virtuozitása, lírája, a szokások színpadi megvalósulása, a mai látvány, a krisztusi életút szimbolikus megjelenítése együtt egyedülálló színfoltja a magyar néptáncszínháznak.
A műsorban elhangzó archaikus népi imák Erdélyi Zsuzsanna gyűjtései.
A bemutató a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttes és a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek közös programjaként, a Müpa szervezésében valósult meg.
