Díszterem avató
Időpont
2023. September 22. Friday
16:00
Helyszín
Erdélyi Hagyományok Háza
540069 Marosvásárhely, Strada Târgului 1.
Románia
• 16:00 – 17:00 Fehér liliomszál - gyermekműsor / Műsoron: Bartók Béla művei, Kányádi Sándor és Szilágyi Domokos versei, népmesék.
Előadók: Bogdán Zsolt, Bogdán Gyopár Anna, Bordos Kinga, Csutak Réka, Tiberius Vonósnégyes
• 18:00 – 19:00 Mutassatok utat – zenés-költői kamara műsor / Műsoron: Arany János, Bartók Béla, Csíky Boldizsár, Kányádi Sándor, Kodály Zoltán művek.
Előadók: Bogdán Zsolt, Bordos Kinga, Csutak Réka, Kásler Magda, Munkácsi Dóra, Roxana Oprea, Tiberius Vonósnégyes
• 20:00 – Pár-ének - Bartók-est / Herczku Ágnes és zenésztársainak koncertje
• 22:00 – Táncház
⚜️ A 16 órai és a 18 órai koncerteken a részvétel díjtalan, de regisztrációhoz kötött. Az érdeklődőket a helyek számának függvényében tudjuk fogadni.
⚜️ Herczku Ágnes és zenésztársai koncertjére a beléptidíj 20 lej, és tartalmazza a belépőt a koncertet követő táncházba is.
⚜️ A 22 órától kezdődő táncházba a belépés 10 lej. Ezen az eseményen a részvétel nem regisztrációhoz kötött.
⚜️Az eseményre regisztrálni a következő űrlap kitöltésével lehetséges:
• Gyermekműsor: https://forms.gle/cNrqxoVDf3YuCnj8A
• Zenés-költői kamara műsor: https://forms.gle/TkouCRFkMskeRAHS8
• Koncert: https://forms.gle/cuhkiXsNtdsbrzgm6
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány több programpontos díszteremavató ünnepségre hívja az érdeklődőket szeptember 22-én az alapítvány székhelyére, ahol a Bartók Béla terem avató nap előadásain vehetnek részt az érdeklődők.
Bartók Béla többször járt Marosvásárhelyen, emlékét ma szobor is őrzi. A marosvásárhelyi központú Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány újonnan kialakított koncert-, táncház- és konferenciaterme a bartóki „tiszta forrás” gondolatának jegyében fogja szolgálni az erdélyi hagyományos paraszti és közkultúrát.
„(…) magyar zeneszerzőnek tartom magamat. Azon eredeti műveim alapján, amelyekben román népzenén alapuló vagy attól ihletett saját dallamaimat használom fel, éppoly kevéssé tekinthetnek engem román zeneszerzőnek, mint ahogyan Brahms, Schubert és Debussy sem nevezhetők magyar, ill. spanyol zeneszerzőknek a magyaros, ill. spanyolos tematikát felhasználó eredeti szerzemények alapján. [...] Az én igazi vezéreszmém azonban, amelynek, amióta csak mint zeneszerző magamra találtam, tökéletesen tudatában vagyok: a népek testvérré-válásának eszméje, a testvérré-válásé minden háborúság és minden viszály ellenére. Ezt az eszmét igyekszem – amennyire erőmtől telik – szolgálni zenémben; ezért nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab vagy bármiféle más forrásból. Csak tiszta, friss és egészséges legyen az a forrás!” (Bartók Béla levele Octavian Beunak, 1931. január 10.)
A műsorokról bővebben:
Fehér liliomszál…
Bartók Béla: Ballada, Balkéztanulmány, Allegretto - a Gyermekeknek sorozatból
Előadja a Tiberius Vonósnégyes (Csíky Boldizsár átiratában).
A szegény ember és a komája. Népmese. Előadja Bogdán Zsolt színművész.
Bartók: Játszó gyermekek, Quasi Adagio, Játék (Gyermekeknek, a továbbiakban ugyanebből a sorozatból). Zongorán előadja Bordos Kinga.
Bolond Jankó. Népmese. Bogdán Zsolt
Bartók: Párnatánc, Lento, Allegro. Bordos Kinga
A csudatáska. Népmese. Előadja Csutak Réka színművésznő.
Bartók: Gyermekjáték, Dal, Gyermektánc. Zongorán előadja Bogdán Gyopár Anna.
Kányádi Sándor: Fekete mese. Bogdán Zsolt
Szilágyi Domokos: Tréfás mese. Bogdán Gyopár Anna
Bartók: Körtánc, Táncdal, Tréfa. Bordos Kinga
Furfangos székely menyecske. Népmese. Bogdán Zsolt
Bartók: Allegro non troppo. Regősének. Bordos Kinga
Kányádi Sándor: A kecske. Bogdán Gyopár Anna
Kányádi Sándor: A bivaly és a halacska. Bogdán Zsolt
Bartók: Allegro robusto, Moderato, Kanásztánc. Tiberius Vonósnégyes (fenti átirat)
A műsort szerkesztette: Csíky Boldizsár
Mutassatok utat…
Bartók Béla: Andante tranquillo. Előadja a Tiberius Vonósnégyes. (Csíky Boldizsár átirata)
Barcsai. Népballada. Elmondja Bogdán Zsolt színművész.
Kodály Zoltán: Székely keserves. Zongorán előadja Bordos Kinga.
Kodály Zoltán: A Nád Jancsi csárdában van. Népdalfeldolgozás
Bartók Béla: Nem messze van ide Kis Margitta. Népdalfeldolgozás
A két dalt előadja Kásler Magda (szoprán) és Munkácsi Dóra (zongora).
Bartók Béla: Román népi táncok. Előadja Roxana Oprea (hegedű) és Munkácsi Dóra.
Kányádi Sándor: Fekete-piros. Vers. Elmondja Csutak Réka színművésznő.
Csíky Boldizsár: Tristia. Népdalkvartett. Előadja Kásler Magda és a Tiberius Vonósnégyes.
Bartók Béla: Három zongoradarab az „Improvizációk” sorozatból. Előadja Munkácsi Dóra.
Arany János: Vörös Rébék. Ballada. Elmondja Bogdán Zsolt.
Kodály Zoltán: Marosszéki táncok. Zongorán előadja Bordos Kinga.
Bartók Béla: Medvetánc. Előadja a Tiberius Vonósnégyes. (Csíky Boldizsár átirata)
A műsort szerkesztette: Csíky Boldizsár)
Herczku Ágnes és zenésztársai: Pár-ének/ Bartók est
Bartók Béla és Kodály Zoltán szenvedélyes gyűjtő- és rendszerező munkája, valamint zeneszerzői képessége együttesen jelentették azt az életmentő bárkát a magyar népdalnak, aminek köszönhetően az nem merült feledésbe, sőt felbecsülhetetlen értékűvé, világhírűvé vált. De vajon mennyire ismerjük Bartók népdalfeldolgozásait? És egyáltalán, hogyan kerülhetett a csizma az asztalra: a falusi népzene az előkelő koncerttermekbe?
Herczku Ágnes Bartók-koncertjei ezekre a kérdésekre is keresik a választ, a magyar népdalfeldolgozások bartóki hármas útjának szemléletes bemutatásával, valamint a feldolgozások népzenei kapcsolódásának interpretálásával.
A koncertek inspirálója egy úttörő vállalkozású, 2007-ben, Kelemen László szerkesztésében megjelent lemez. A Bartók Béla: Magyar népdalok énekhangra és zongorára című albumon megkísérelték annak megvalósítását, amelyre Bartók – népi énekes hiányában – annak idején nem is gondolhatott: a stílushű előadásmód ötvözését a klasszikus zene világával.
Bartók írja, hogy a népdalok sajátos karakterét „először is föl kell ismerni, át kell érezni, aztán pedig reliefszerűen kidomborítani a feldolgozásnál, nem pedig esetleg elhomályosítani”. Ennek szellemében született meg néhány éve a koncert másik zenei különlegessége: a számos, eredetileg zongorára írt műnek Szalai András által készített cimbalmos átiratai. Herczku Ágnes most a népi ének hangvétele mellett ezzel az újabb ötlettel segíti ezt a reliefszerű kidomborítást, Bartók olyan „nehézsúlyú” dalainak átdolgozásával is, mint a Nyolc magyar népdal és a Húsz magyar népdal egyes tételei. Az est címadója ez utóbbi ciklus egyik megrázó szépségű darabja, a Pár-ének.
Népzene faluról – zongora a városból: látszólag két átjárhatatlan világ. Bartóknál és az est előadóinál azonban két egymást erősítő energia.
A koncertet Herczku Ágnes mellett olyan elismert zenészek teszik teljessé, mint Szalai András és P. Szabó Dániel (cimbalom), Kiss Péter (zongora), Gelencsér János (hegedű), Molnár Péter (bőgő), valamint Sulák Gergely (brácsa).
Szervező
Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Kapcsolódó oldalak
• 16:00 – 17:00 Fehér liliomszál - gyermekműsor / Műsoron: Bartók Béla művei, Kányádi Sándor és Szilágyi Domokos versei, népmesék.
Előadók: Bogdán Zsolt, Bogdán Gyopár Anna, Bordos Kinga, Csutak Réka, Tiberius Vonósnégyes
• 18:00 – 19:00 Mutassatok utat – zenés-költői kamara műsor / Műsoron: Arany János, Bartók Béla, Csíky Boldizsár, Kányádi Sándor, Kodály Zoltán művek.
Előadók: Bogdán Zsolt, Bordos Kinga, Csutak Réka, Kásler Magda, Munkácsi Dóra, Roxana Oprea, Tiberius Vonósnégyes
• 20:00 – Pár-ének - Bartók-est / Herczku Ágnes és zenésztársainak koncertje
• 22:00 – Táncház
⚜️ A 16 órai és a 18 órai koncerteken a részvétel díjtalan, de regisztrációhoz kötött. Az érdeklődőket a helyek számának függvényében tudjuk fogadni.
⚜️ Herczku Ágnes és zenésztársai koncertjére a beléptidíj 20 lej, és tartalmazza a belépőt a koncertet követő táncházba is.
⚜️ A 22 órától kezdődő táncházba a belépés 10 lej. Ezen az eseményen a részvétel nem regisztrációhoz kötött.
⚜️Az eseményre regisztrálni a következő űrlap kitöltésével lehetséges:
• Gyermekműsor: https://forms.gle/cNrqxoVDf3YuCnj8A
• Zenés-költői kamara műsor: https://forms.gle/TkouCRFkMskeRAHS8
• Koncert: https://forms.gle/cuhkiXsNtdsbrzgm6
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány több programpontos díszteremavató ünnepségre hívja az érdeklődőket szeptember 22-én az alapítvány székhelyére, ahol a Bartók Béla terem avató nap előadásain vehetnek részt az érdeklődők.
Bartók Béla többször járt Marosvásárhelyen, emlékét ma szobor is őrzi. A marosvásárhelyi központú Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány újonnan kialakított koncert-, táncház- és konferenciaterme a bartóki „tiszta forrás” gondolatának jegyében fogja szolgálni az erdélyi hagyományos paraszti és közkultúrát.
„(…) magyar zeneszerzőnek tartom magamat. Azon eredeti műveim alapján, amelyekben román népzenén alapuló vagy attól ihletett saját dallamaimat használom fel, éppoly kevéssé tekinthetnek engem román zeneszerzőnek, mint ahogyan Brahms, Schubert és Debussy sem nevezhetők magyar, ill. spanyol zeneszerzőknek a magyaros, ill. spanyolos tematikát felhasználó eredeti szerzemények alapján. [...] Az én igazi vezéreszmém azonban, amelynek, amióta csak mint zeneszerző magamra találtam, tökéletesen tudatában vagyok: a népek testvérré-válásának eszméje, a testvérré-válásé minden háborúság és minden viszály ellenére. Ezt az eszmét igyekszem – amennyire erőmtől telik – szolgálni zenémben; ezért nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab vagy bármiféle más forrásból. Csak tiszta, friss és egészséges legyen az a forrás!” (Bartók Béla levele Octavian Beunak, 1931. január 10.)
A műsorokról bővebben:
Fehér liliomszál…
Bartók Béla: Ballada, Balkéztanulmány, Allegretto - a Gyermekeknek sorozatból
Előadja a Tiberius Vonósnégyes (Csíky Boldizsár átiratában).
A szegény ember és a komája. Népmese. Előadja Bogdán Zsolt színművész.
Bartók: Játszó gyermekek, Quasi Adagio, Játék (Gyermekeknek, a továbbiakban ugyanebből a sorozatból). Zongorán előadja Bordos Kinga.
Bolond Jankó. Népmese. Bogdán Zsolt
Bartók: Párnatánc, Lento, Allegro. Bordos Kinga
A csudatáska. Népmese. Előadja Csutak Réka színművésznő.
Bartók: Gyermekjáték, Dal, Gyermektánc. Zongorán előadja Bogdán Gyopár Anna.
Kányádi Sándor: Fekete mese. Bogdán Zsolt
Szilágyi Domokos: Tréfás mese. Bogdán Gyopár Anna
Bartók: Körtánc, Táncdal, Tréfa. Bordos Kinga
Furfangos székely menyecske. Népmese. Bogdán Zsolt
Bartók: Allegro non troppo. Regősének. Bordos Kinga
Kányádi Sándor: A kecske. Bogdán Gyopár Anna
Kányádi Sándor: A bivaly és a halacska. Bogdán Zsolt
Bartók: Allegro robusto, Moderato, Kanásztánc. Tiberius Vonósnégyes (fenti átirat)
A műsort szerkesztette: Csíky Boldizsár
Mutassatok utat…
Bartók Béla: Andante tranquillo. Előadja a Tiberius Vonósnégyes. (Csíky Boldizsár átirata)
Barcsai. Népballada. Elmondja Bogdán Zsolt színművész.
Kodály Zoltán: Székely keserves. Zongorán előadja Bordos Kinga.
Kodály Zoltán: A Nád Jancsi csárdában van. Népdalfeldolgozás
Bartók Béla: Nem messze van ide Kis Margitta. Népdalfeldolgozás
A két dalt előadja Kásler Magda (szoprán) és Munkácsi Dóra (zongora).
Bartók Béla: Román népi táncok. Előadja Roxana Oprea (hegedű) és Munkácsi Dóra.
Kányádi Sándor: Fekete-piros. Vers. Elmondja Csutak Réka színművésznő.
Csíky Boldizsár: Tristia. Népdalkvartett. Előadja Kásler Magda és a Tiberius Vonósnégyes.
Bartók Béla: Három zongoradarab az „Improvizációk” sorozatból. Előadja Munkácsi Dóra.
Arany János: Vörös Rébék. Ballada. Elmondja Bogdán Zsolt.
Kodály Zoltán: Marosszéki táncok. Zongorán előadja Bordos Kinga.
Bartók Béla: Medvetánc. Előadja a Tiberius Vonósnégyes. (Csíky Boldizsár átirata)
A műsort szerkesztette: Csíky Boldizsár)
Herczku Ágnes és zenésztársai: Pár-ének/ Bartók est
Bartók Béla és Kodály Zoltán szenvedélyes gyűjtő- és rendszerező munkája, valamint zeneszerzői képessége együttesen jelentették azt az életmentő bárkát a magyar népdalnak, aminek köszönhetően az nem merült feledésbe, sőt felbecsülhetetlen értékűvé, világhírűvé vált. De vajon mennyire ismerjük Bartók népdalfeldolgozásait? És egyáltalán, hogyan kerülhetett a csizma az asztalra: a falusi népzene az előkelő koncerttermekbe?
Herczku Ágnes Bartók-koncertjei ezekre a kérdésekre is keresik a választ, a magyar népdalfeldolgozások bartóki hármas útjának szemléletes bemutatásával, valamint a feldolgozások népzenei kapcsolódásának interpretálásával.
A koncertek inspirálója egy úttörő vállalkozású, 2007-ben, Kelemen László szerkesztésében megjelent lemez. A Bartók Béla: Magyar népdalok énekhangra és zongorára című albumon megkísérelték annak megvalósítását, amelyre Bartók – népi énekes hiányában – annak idején nem is gondolhatott: a stílushű előadásmód ötvözését a klasszikus zene világával.
Bartók írja, hogy a népdalok sajátos karakterét „először is föl kell ismerni, át kell érezni, aztán pedig reliefszerűen kidomborítani a feldolgozásnál, nem pedig esetleg elhomályosítani”. Ennek szellemében született meg néhány éve a koncert másik zenei különlegessége: a számos, eredetileg zongorára írt műnek Szalai András által készített cimbalmos átiratai. Herczku Ágnes most a népi ének hangvétele mellett ezzel az újabb ötlettel segíti ezt a reliefszerű kidomborítást, Bartók olyan „nehézsúlyú” dalainak átdolgozásával is, mint a Nyolc magyar népdal és a Húsz magyar népdal egyes tételei. Az est címadója ez utóbbi ciklus egyik megrázó szépségű darabja, a Pár-ének.
Népzene faluról – zongora a városból: látszólag két átjárhatatlan világ. Bartóknál és az est előadóinál azonban két egymást erősítő energia.
A koncertet Herczku Ágnes mellett olyan elismert zenészek teszik teljessé, mint Szalai András és P. Szabó Dániel (cimbalom), Kiss Péter (zongora), Gelencsér János (hegedű), Molnár Péter (bőgő), valamint Sulák Gergely (brácsa).
