Idézetgyűjtemény

Idézetek száma: 13
  • Pávai István az interetnikus zenei kapcsolatokról

    „Régen a közös zenészeken kívül a közös táncalkalmak is kedveztek az etnikumközi zenei kapcsolatoknak. Ilyenekre mindig sor került az eléggé gyakori vegyes házasságok alkalmával rendezett lakodalmi mulatságokon, de gyakran azért is, mert kisebb vegyes lakosságú falvakban az egy-egy etnikumhoz tartozó fiatalok kevesen voltak ahhoz – s ennélfogva anyagilag sem volt rá lehetőségük – hogy külön-külön tartsák a hagyományos hétvégi táncmulatságokat. A nagyobb helységekben külön rendezték a táncot, de gyakran meghívták a más nemzetiségűeket is.Ilyenkor ismét alkalom nyílt egymás táncainak eltanulására.”

    Pávai István: Az erdélyi magyar népi tánczene. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2012. 108. oldal

  • Kodály Zoltán más kultúrák hatásáról

    „Mi a magunk lábán akarunk állni, és az egész világ kultúrájából azt akarjuk felszívni, ami nekünk használ, ami minket táplál, erősít. Amiből megtanuljuk a magunk lényegét minél teljesebben kifejezni.”

    Kodály Zoltán: A zene mindenkié. Zeneműkiadó, 1975. 31. oldal

  • Lajtha László a néptánckutatásról

    „Aki [...] az európai táncok ősi alakjainak sűrű ága-bogára világot derít, az nemcsak nemzeti munkát végez, hanem valamennyi európai nép közös kultúrkincsét fogja a napfényre hozni.”

  • Sárosi Bálint a zenei szomszédságról

    „Mondhatnók így is: jó szomszédság, de népzenében nem tudunk példát rossz szomszédságra, tehát fölösleges a jelző. A nép nem törekszik »eredetiségre«, előítélet nélkül vesz át más népektől is dallamot, ritmust, hangszert, ha ízlésének az megfelel; nem csinál ügyet abból, ha a maga dallamait idegen ajkúaktól hallja.”

    Sárosi Bálint: Zenei anyanyelvünk. Gondolat Kiadó. Budapest, 1973. 292. oldal

  • Járdányi Pál írta 1943-ban

    „Akárcsak középosztályunk, lassan már a kideiek is románnak bélyegzik régi népzenénket. Egy 53-éves asszony a nyáron azzal fogadott: »Na tanár úr, tanították itt a tavaszon a Kodály Zoltán nótáit. (Magyar Kórus népdal-kiadványai) Ojan oláosak!«”

    Járdányi Pál: A kidei magyarság világi zenéje. Kolozsvár, 1943. 48. oldal

  • Járdányi Pálnak mondta 1943-ban Török József idős kidei parasztember

    „A bálba mos még meghíjják a románokat, de régebben nem. Ha mégis elmentek a román fiuk a táncba, csak az ajtónál marattak; s ha a magyar fiuk jóindulattal vótak, attak nekik egy-két táncot, de addig ők nem táncoltak.”

    Járdányi Pál: A kidei magyarság világi zenéje. Kolozsvár, 1943. 14. oldal

  • Bartók Béla írta

    „[...] kiterjesztettem érdeklődésemet és szeretetemet a szomszédos kelet-európai népek zenei folklórjára, sőt még az arab és török területekre is elkalandoztam kutatómunkám során. Műveimben a legkülönbözőbb eredetű nyomok tűnnek fel, – remélem – egységbe forrasztottan. Különböző források ezek, ám van közös nevezőjük, és ez a parasztzenei jelleg, a maga legtisztább értelmezésében. E jellegzetességek egyike a szentimentalizmusnak, az érzelmek túláradásának teljes hiánya. Ez a hiány a parasztzenének bizonyos egyszerűséget, szikárságot, érzelmi őszinteséget ad, sőt, nagyságot [...]”

    Bartók Béla: Magyar zene (1944). in: Bartók Béla Írásai 1, (közr. Tallián Tibor). Budapest, 1989. 186–187. oldal

  • Bartók Béla írta

    „Ami a román tánczenét illeti, a bihari, hunyadi, bánáti és máramarosi táncdallamok helyi típusainak semmi köze sincs a magyar népzenéhez. Itt is a mezőségi területen találjuk a legtöbb magyar vonatkozást. A mezőségi román táncdallamoknak egy része ugyanis teljesen olyan, mint a magyar ú. n. verbunkos dallamok.”

    Bartók Béla: Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje. Budapest, 1934. 29. oldal

  • Bartók Béla írta

    „[...] a magyar falu régi és új dallamanyaga magyar kultúrkincs, olyan kultúrkincs, amit nem jelenlegi szomszédainktól vettünk kölcsön, hanem amiből mi adtunk nekik.”

    Bartók Béla: Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje. Budapest, 1934. 34. oldal

  • Bartók Béla írta

    „Kezdettől fogva végtelenül meglepett a tanulmányozás alatt álló kelet-európai területen kezem ügyébe került anyag dallamtípusainak szokatlan gazdagsága... Mi lehet az oka ennek a gazdagságnak?... Az egyes nemzetek népzenéinek összehasonlítása azután tisztán megvilágosította, hogy itt a dallamok állandó csereberéje van folyamatban; állandó kereszteződés és visszakereszteződés, amely évszázadok óta tart már.”

    Bartók Béla: Faji tisztaság a zenében. 1942.