Folkszemle, 2010. június hozzászólás | továbbküldés | nyomtatás

Martin György

Szék felfedezése és tánchagyományai

1945-től 1970-ig

A kezdeti megismerés felszabadulás utáni, visszhangjaként, a Budapestre vetődött volt kolozsvári diákok és az Erdélyben járt falukutató ifjúság révén néhány erdélyi férfitánc 1948-ig jelentős szerepet játszott a magyar néptáncmozgalomban.1 Ezek közül az un. „széki csürdöngölő”, a mozgalom egyik kedvelt, akkor virtuóz táncaként széles körben elterjedt.2 Egy széki sűrű tempó dallam - szükségből furulyán előadott - vázlatos töredékére szólóban vagy egyöntetű csoportban járták a nyolc-szakaszos férfitáncot.3 Ez a tánc a negyvenes évek végére még az Operaház színpadára is felkerült.4

A magyar néptáncmozgalomban később fokozatosan elhalványult a széki táncok emléke, bár a felejtést némileg ellensúlyozták az újra forgalomba kerülő néprajzi hanglemezek,5 Lajtha megjelenő monográfiája,6 Gulyás László és Csenki Imre széki feldolgozásai7 és a népzenei gyűjtemények és tanulmányok szórványos széki anyaga.8 A Romániától való elszigeteltség miatt nem voltak megfelelő, részletes információink a táncokról; mégis, néhányan megkísérelték a széki zenére újabb táncok komponálását bár ezek táncanyagának már nem volt köze a székihez.9 Jellemző, hogy az ötvenes évek elején a népi táncosok körében még névmagyarosítási ötletet is adott a vonzó hagyományú falu neve.

A romániai magyar kutatók a negyvenes évek végétől a népi kultúra más területein is folytatták a széki hagyományok feltárását. Ennek eredményei csak több évtizedes késéssel, főként a hetvenes években láthattak napvilágot. Jagamas János több száz dallamot gyűjtött a kolozsvári Folklór Intézet archívumába10 , s az erdélyi magyar zenedialektusokat meghatározó tanulmányába11 már beépültek a széki gyűjtés tanulságai, noha akkoriban még csak néhány dalt adtak közre anyagából.12 Az ötvenes évek végére már nyomdakészen állt a majd húsz évvel később megjelenő Romániai magyar népdalok című átfogó gyűjtemény13 , amelyben több fontos énekelt széki dallamtípus kapott helyet. Elekes Dénes14 és Domby Imre15 némi táncgyűjtést is végzett. A romániai magyar táncegyüttesek műsorában azonban alig szerepeltek széki táncok,16 s maguk a székiek nem vettek részt a tömegméretű országos folklórfesztiválok, versenyek sorozatában, csupán egy ízben, 1969-ben.17 Nagy Olga a Folklór Intézetben felhalmozott gyűjtéseiből meséket és más népi elbeszélő anyagot adott közre.18 Szentimrei Judit és Olosz Ella hímzések kutatását folytatta.18 Kós Károly pedig a székiek társadalmi, közösségi életéről, gazdálkodási rendjéről, viseletéről irt jelentős összefoglaló tanulmányokat, s az ötvenes évek végére felvetette egy átfogó széki néprajzi monográfia tervét is.20

Sűrű tempó
Szék, 1969
Gyűjtők: Kallós Zoltán, Martin György,
Sztanó Pál, Emil Petruţiu

Forrás: MTA Zenetudományi Intézet Néptánc Adatbázis - Filmtár

A magyarországi érdeklődés csak az ötvenes évek végétől fordulhatott újra Szék felé. Elsőként a még hiányosan, csak vázlatos leírásokból ismert táncok további kutatása, rögzítése indult meg, s ez egyben a már jól ismert hangszeres tánczenei anyag jelentős kibővülését is eredményezte. 1965-re készült el Novák Ferenc gyűjtései alapján a község táncéletéről szóló tanulmány.21 A néma filmfelvételek sora után 1969-ben Kallós Zoltán, Martin György és Sztanó Pál a Román Tudományos Akadémia kutatóinak közreműködésével elvégezhette a teljes széki tánckészlet korszerű, hangosfilmes rögzítését is.22 Szék táncainak és zenéjének újabb ismeretanyaga már szervesen beépülhetett a magyar néptáncok és népzene teljes képét összefoglaló munkákba,23 mégpedig jelentős értelmező szerephez is jutva, mivel a másutt már alig ismert tánc- és dallamtípusok, vagy igen archaikus formák Széken még teljesen ép táncciklus keretében maradtak fenn. Gulyás Gyula és Gulyás János 1968-óta nagy mennyiségű színes, 8 mm-es, hangosított filmet készít a széki népszokásokról, népéletről.24 A hatvanas évek közepén indult el Korniss Péter is Székre, s több ezer fotón rögzítette a széki népélet ünnep- és hétköznapjainak szinte minden képekben megragadható mozzanatát. A hetvenes évek kiállításain, folyóiratokban, fotóalbumokban, népszerűsítő és tudományos munkák, kézikönyvek és lexikonok képanyagaként vált már részben közkinccsé ez a magyar fotóművészet és néprajzi dokumentáció történetében egyedülállóan teljes, az utolsó pillanatokban rögzített anyag.25


A táncházban - Szék 1967
Korniss Péter fotója
Forrás: Korniss Péter honlapja

« előző oldal

1 Az un. "marosszéki verbung" (Elekes 1947. 132-135.), a "csűrdöngölő" és a "széki csűrdöngölő" volt az a három férfi tánc, amely László Bencsik Sándor, Király Ernő, Krizsán Sándor, Szabó Iván (?) és Jánosi Sándor közvetítésével – széki, györgyfalvai, székelyföldi és szilágysági élmények-gyűjtések nyomán átszivárgott a felszabadulás utáni magyar néptáncmozgalomba. (László Bencsik 1955. 30-31.) Ezek mellett divatban volt egy Krizsán Sándor által tanított un. „széki lassu” is, az „Erdő szélén de magos, erdő szélén de magos a kaszárnya...” kezdetű dalra. A más forrásokból (Molnár és Rábai gyűjtései) származó erdélyi táncokat ezúttal nem sorolhattuk fel.

2 A Muharay és a Nékosz Együttes, Rábai Miklós békéscsabai és más regöscsoportok műsorainak kisugárzó hatása nyomán.

3 Kétségtelen a tánc széki származása neve, dallama, felépítése és motívumkincse alapján; különösen a következetesen visszatérő, csapásoló refrén mutat erre. A többi egyszerűbb, stilizált motívum már lazább kapcsolatról tanúskodik, mert akkoriban még alig tudhatták pontosan ellesni a virtuóz széki férfitáncot. A motívumok sorrendje feljegyzéseim és emlékezetem szerint a következő volt: 1. bevezető sasszé (tititá); 2. „söprögető” (tátá); 3. „mérges” (tititá); 4. „hátravágó” (titi). Mindegyik figura után a titititi ritmusú sorozatcsapás következett, negyedszer a tititáritmusú lezárással. (Akkoriban tréfásan ezt neveztük „az akasztott ember táncának” a groteszk, kapálózó karmozgások miatt.)

4 Harangozó Gyula Furfangos diákok c. balettje (1949) egyik szólójában - Eck Imre regöscserkész, népi táncos előadásában - feltűntek az említett „széki csűrdöngölő” részletei.

5 A Népművészeti Intézet az ötvenes évek első felében a Pátria sorozat lemezeinek nagy részét (mintegy 80 hanglemezt) Magyar Néprajzi Felvételek címmel újra nyomtatva forgalomba hozta; köztük a székieket teljes egészben. Ezeket. az Intézetben 1965-ig darabonként 6 Ft-ért lehetett megvásárolni. A készlet egy része tönkrement.

6 Lajtha 1954. Újranyomása 1978-ban. Bevezető tanulmányának későbbi megjelenése: Lajtha 2000.

7 Gulyás László: Széki zene (később Széki muzsika) c. feldolgozása (1951) az Állami Népi Együttes zenekara számára (MHV Nz. 17. sz. hanglemez). Az igen sikeres, nagyhatású feldolgozás még korántsem érzékeltette és merítette ki a széki hangszeres muzsika műfaji gazdagságát, sokrétűségét. Feldolgozásában 3 csárdás (Lajtha kötetéből a 8.,7. és 21. sz. darab), valamint 1 magyar (Lajtha 3.sz.) táncdallamot alkalmazott. Csenki Imre Széki nóták c. kórusműve az Állami Népi Együttes kórusa számára (kb. 1954). E kórusmű Lajtha kötetéből az 56., 61., és a75. sz. darabot tartalmazta (Csenki 1960).

8 Lajtha gyűjtéséből származó dalok jelentek meg a következő népdal gyűjteményekben és tanulmányokban: Lajtha - Gönyey - Rajeczky 1949; Kodály 1952; Vargyas 1953, 1955; A Magyar Népzene Tára II., III. A-B. és V. kötetében. (Bartók - Kodály 1953, 1955, 1956, 1966)

9 Az ötvenes években Falvay Károly (Lajtha 1954a. 2. és 9. sz.), Manninger György (Gulyás László feldolgozására), Molnár István pedig Ostortánc c. kompozícióját (1956) Vavrinecz Béla (Lajtha 14.sz.-ra támaszkodó) feldolgozására készítette.

10 Jagamas János a kolozsvári Folklór Intézet munkatársaként 1948 és 1957 között rendszeresen gyűjtött Széken. Eleinte (1948-49) kéziratos feljegyzéssel gyűjt, majd (1949-50) fonográf-, ill. decelit-lemez- (1951), végül magnetofon-felvételeket (1954, 1957) készített a vokális és hangszeres tánczenéről. 1955-ig összesen 273 énekelt dallam gyűlt össze Székről (Jagamas - Faragó 1974. 357.). Virgil Medan 1965-ben további hangszeres felvételeket készített. A Kolozsvár-napocai Babeş-Bólyai Egyetem Etnográfiai és Folklór Osztálya 1976-os összesítő nyilvántartása szerint 48 hangszeres tánczenei darab származik Székről. A széki zeneanyag leltári számai a következők: Magnetofon felvételek: 70-76, 191, 1143-1147. sz.; fonográf-felvételek: 8-9, 12-14, 138-140. sz.; decelit lemezek: 6-7. sz.; kéziratos feljegyzések: l0, 54, 60,72, 117, 122, 125, 144. sz. (az utóbbi nem teljes). A fenti adatok rendelkezésemre bocsájtásáért az Intézet Igazgatóságának ezúton mondok köszönetet.

11 Jagamas 1956, 1977.

12 Szegő - Sebestyén Dobó 1958.

13 Jagamas - Faragó 1974.

14 Elekes Dénes az 1949-ben megalakuló Folklór Intézet első munkatársai közé tartozott, s rövid ideig ő volt az egyetlen hivatásos magyar néptánckutató Romániában. 1946 és 1950 között végzett táncgyűjtéseinek a kéziratai részben a kolozsvári, részben a bukaresti Folklórintézet archívumában vannak. Ezeket 1969-ben tanulmányozhattam. Elekes egyetlen publikációja: Faragó - Elekes 1949. Elekes 1949-es kéziratos széki gyűjtésében a csárdás cigányos változataira (hutyágyi, rományi), a lakodalmi bomló táncra, a fonójátékokra (konchúzás, sulándré, göcsögös, szarkatánc) és az un. kecsketáncra vonatkozó adatok szerepelnek. Ezt az utóbbi fontos táncot Jagamas Jánossal együtt figyelte meg, és részletesen jellemezte: a juhait kereső pásztor történetét megelevenítő táncpantomimet egy 1875-ben született széki pásztor előadásában látta. Jelentőségét az is megnöveli, hogy szinte ez az egyetlen botforgatós pásztortáncra vonatkozó adatunk Erdélyből. Az adatot bizonyos kiemelésekkel, részlegesen közölte Pesovár F. 1970. és Faragó 1977. 452-476.

15 Domby 1971. 120-217.

16 A hatvanas évek elején a marosvásárhelyi Állami (volt Székely) Néptánc Együttes műsorában rövid ideig szerepelt Novák Ferenc Széki emlékek c. feldolgozása.

17 Az 1969-es országos romániai folklórfesztivál tavaszi, erdélyi bemutatóján szerepeltek Medgyesen (Mediaş). Régi fehérharisnyás viseletükben, két banda (Ádám István „Icsán” és Moldován György „Ilka” prímások) kíséretével mintegy 20 középkorú és fiatal házaspár táncolta el a teljes széki táncrendet.

18 Nagy O. 1958, 1960, 1968, 1969, 1976, 1977; Nagy - Faragó 1954; Győri 1975. (Későbbi publikációk: Hoppál 2000, Kocsis 1988, 1997, 2003; Nagy O. 1983, 1988; Nagy A. 1999. - a szerk.)

19 Szentimrei 1976; Gazdáné 1980. (Későbbi pulikáció: Takács 1995. - a szerk.)

20 Kós 1962, 1968, 1970, 1972, 1979. (Később megjelent, Székre vonatkozó publikációit lásd Kós 2000. I, II. - a szerk.)

21 Novák Ferenc 1960, 1965. (Későbbi publikációja: Novák 2000. - a szerk.)

22 1959 és 1969 között 6 széki táncfilm készült, összesen 1330 méter terjedelemben. Novák Ferenc 1959, 1964 és 1967-ben 250 méter (MTA Ft. 551, 617, M. 13. lsz.), Varga Gyula 1960-ban 30 méter (MTA Ft.469. lsz.), Borbély Jolán, Böröcz Gabriella, Gurka László, Vásárhe1yi Lász1ó 1962-ben 120 méter. (MTA. Ft. 514. 1sz.), Kal1ós Zoltán és Martin György 1969-ben több alkalommal összesen 935 méter táncfilmet készített (MTA Ft. 671. lsz.). Az utóbbinak mintegy fele (480 méter) már hangosfilm, amelynek készítésében Sztanó Pál, Emil Petruţiu és Adrian Vicol is részt vett.

23 Martin 1970b, 1972, 1974, 1979a, 1979b; Kallós 1970; Pesovár E. - Lányi 1974; Sárosi 1967, 1973; A Magyar Népzene Tára VI. (Bartók - Kodály 1973) ; Magyar Néprajzi Lexikon I-V. (Ortutay 1977, 1979, 1980, 1982, 1987.) Későbbi publikációk: Dömötör 1990; Felföldi - Pesovár 1997; Kallós 1996; Lelkes 1980. Martin 1980e, 1981a, 1981b, 1982, 1995.

24 Egyik elkészült és bemutatott filmjük címe: Szék télen (1972)

25 Korniss 1975, 1979; Kósa - Szemerkényi 1973, 1975; Kósa 1974;. Dömötör 1972; Balassa - Ortutay 1979; Fotóművészet XVI (1973) 1. sz. 60-61; Új Írás XIII (1973) 11. sz.; Új Tükör (1980) 28. sz. 18-19

 

Folkszemle, 2010. június hozzászólás | továbbküldés | nyomtatás