A magyarság népzenéje 10.
/ Médiatár/ Albumok/ A magyarság népzenéje 10. Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum hangarchívumából.
Összeállította: Vargyas Lajos
Szerkesztette: Paksa Katalin
Hangrestaurálás: Németh István
"Mit jelent a népdal az emberiségnek, a nemzeteknek? Azt a művészetet, amelyet emberek sokasága közösen teremtett meg; tehát a közösségi művészetet... Az a lényeg benne, hogy sok ember együttes alkotása, nem egy magányosé, nem egyé. Ezért vannak szűk határai, de azokon belül nagy mélységei. S ezért van felismerhető hangja, akármelyik nép akármelyik stílusáról van szó... Ezért jelent külön színt, ami akkor is érték lesz, amikor már a múlté lesz az az életforma, amely létrehozta..."
Ezek a mondatok Vargyas Lajos "A magyarság népzenéje" című könyvéből valók, amely Bartók Béla "A magyar népdal" és Kodály Zoltán "A magyar népzene" című könyve után a harmadik nagyszabású, zenei néphagyományunkat összefoglaló munka.
-
Száraz fából könnyű hidat csinálni.
-
Liget-puszta hegyes-völgyes határa
-
Kicsi voltam, mikor én mëgszülettem.
-
El këll mënni summáslánynak messzire.
-
Édesanyám, hol van az az édes téj
-
Édësanyám, ha bemëgy a szobába
-
Sej, sárga virág koszorúzza a rétet.
-
A ménesi salendába, ja sarokba
-
Jaj de széles, jaj de hosszú jez az út
-
Végigmëntem az özvegyasszony udvarán
-
Alma ja fa alatt, nyári piros alma
-
Az "Alma a fa alatt, nyári piros alma" dallama citerákon
-
Verjë mëg az Istën azt az édësanyát
-
Csillagok, csillagok, szépën ragyogjatok
-
Le, le, leszedik a fügét a kosárba
-
Szánt az ökör, recece, csörög-csattog a járma
-
A dorogi, nagydorogi biró udvarába
-
Ez a tanya, jez a tanya csak ëgy nyomorúság
-
A ménesi sáros ucca jaj de nagyon röges
-
Sötét felhő borítja rám a csillagos eget.
-
Esteledik a faluba, haza kéne menni!
-
Ez a barna kislány de kisírta mind a két szëmét!
-
Ha bemëgyëk, ha bemëgyëk a bërhidaji csárdába
-
Jaj de szépen, jaj de szépen hirdetnek a templomba
-
Szállj el, páva, szállj el, páva, sëj, Hevesen keresztül!
-
Zöld búzába, barazdába szépen szóll a pacsirta.
-
Túl a Tiszán, túl a Dunán, mandulafa tövé[be]
-
Sárgul már a fügefa levele, sej, ősszel akar lenni
-
Kis menyecske, igazán csakugyan, bejadta a panasszát
-
Ez a kislány rózsás levelet ír, lëborúl az asztalra.
-
Sej, nem őröl a, sej, nem őröl a pétërkeji gőzmalom
-
Két sor fa közt, sej, haj, két sor fa közt fölsütött a holdvilág
-
Áttalmënnék én a Tiszán ladikon, ladiladi-ladikon
-
Az "Általmennék én a Tiszán ladikon" dallama citerákon
-
Amott legel, amott legel, amott legel hat pej csikó magába.
-
Uj a csizmám, uj a csizmám, uj a csizmám, el akarom viselni
-
A rozsnyai megyeházra süt a nap, itt jönnek a vizitáló tiszt urak.
-
A szëkszárdi szállodára süt a nap
-
Sárga vagyok, mint a nyárfa levele
-
Kertëm alatt tele van ibolyával.
-
Hej de magos a barakunk teteje!
-
Kedves édesanyám, kedves édesanyám
-
Látod, édësanyám, látod, édësanyám, mé szültél a világra?
-
A "Látod, édesanyám, látod, édesanyám" dallama citerán