Magyar Citerás Antológia II.

— Leírás —

Az Óbudai Népzenei Iskola kiadványsorozata

A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének Népzenei Archívumából valamint magángyûjteményekbõl.

A megjelenést támogatta az Óbudai Népzenei Iskola, a „Népzeneoktatásért Alapítvány”, a DialekTon Népzenei Kiadó valamint az MTA Zenetudományi Intézetének Népzenei Archívuma.

A sorozat elsõ részének megjelenésérõl szóló híradás a következõ szavakkal indult: „Ahhoz, hogy egy értékes dallam eljusson mindenkihez hivatalosan kiadott hanghordozón vagy lejegyzett formában, igen hosszú utat kell végig járnia; a gyûjtés, feldolgozás, publikálás mindhárom lépcsõfokát. Az utolsó kettõ a legnehezebb. Ez a két lépés a táncházmozgalom mai feladatai közül talán a legfontosabb, így lesz a helyszíni gyûjtésbõl mindenki számára hozzáférhetõ és használható közkincs – legyen az táncházi muzsikus vagy zenetudós –, amely hozzásegíthet minket a folklór folyamatának teljesebb megértéséhez.”
Azóta eltelt egy szûk esztendõ és e néhány sor mit sem vesztett aktualitásából. E lemez megjelenésével a Magyar Citerás Antológia immár sorozattá terebélyesedik. Néhány gondolatot felidézünk az eredeti célkitûzések közül:

– hangzó mellékletként illeszkedjen az új, három kötetesre tervezett citerás tankönyvhöz;
– szolgáljon tananyagként a zene- és mûvészeti iskolák számára;
– a teljes Kárpát-medencét felölelõ, eredeti citeramuzsikát tartalmazó válogatást adjon közre.

Emellett fontosnak tartjuk a megfelelõ elõadásmódot (tiszta hangolás, pontos játék, kettõsfogás, tercelés mellõzése), a stílus értékelését (régi stílusú dallamok kiemelése, népies mûdalok és nóták mellõzése), valamint a tájegységekre jellemzõ dallamanyag mellett eddig nem kiadott citerás dallamok, különleges, ritka vagy egyedi játéktechnikák bemutatását. Mindezt szakmai igényû forrásfeldolgozással igyekszünk megvalósítani.

Ezen célokat szem elõtt tartva készült a második rész is, melyben a MTA Zenetudományi Intézet Népzenei Archívumának anyaga kiegészül több tájegység és megye dallamaival (Borsod megye, Hajdúság) és újabb kutatók gyûjtéseivel is (Dr. Várnai Ferenc, Bencze Lászlóné Dr. Mezõ Judit, Balogh Sándor). E lemez néhány különlegességgel is szolgál: Dr. Várnai Ferenc gyûjtése a dunántúli „kapkodós” játékmódot mutatja be és helyet kaptak a lemezen Kodály Zoltán 1916-ban készült – eddig nem publikált – nagyszalontai citerás felvételei is. A közel kilencven éve fonográfhengerre rögzített dallamok ezúttal rekonstruált formában is megszólalnak.

A kiadvány méltán számíthat nagy érdeklõdésre, hiszen a citera országosan elterjedt és népszerû hangszer; egyre nagyobb az igény az új és ritkán hallható, értékes felvételek iránt.

A sorozat dallamai egyfajta üzenetet hordoznak a 20. század utolsó évtizedeibõl, amikor még nyomokban létezett az a paraszti kultúra, amely megõrizte egy mára már eltûntnek hitt világnak hangjait. Ezt a hagyatékot most azokra a fiatalokra bízzuk, akik bár sose találkozhattak e dallamok öreg elõadóival, a lemez mégis lehetõséget teremt erre a „találkozásra”.

a szerkesztõk

— Felvételek —