Muzsika szól csendesen

— Leírás —

Közreműködik:
A topolyai Csalóka népi zenekar, a feketicsi Árvalányhaj tamburazenekar és Micsik Béla törökbecsei citeraművész, népművész.

Tényi Edit a vajdasági magyar népdalénekesek legújabb nemzedékéhez tartozik. Hirtelen tűnt fel az itteni népzenei mozgalomban. 1997-ig csak a maga örömére énekelt. Egy váratlan nagybecskereki felkérés után ismerhette meg hangját az egész Kárpát-medence, ugyanis 1997-ben Szatmárnémetiben a Hajnal akar lenni népdalversenyen első díjjal jutalmazták. 1999-ben Budapesten a Vass Lajos népzenei verseny nagydíját kapta meg. 2000-ben Vajdaság Legszebb Hangjának nyertese. Még ebben az évben a Duna Televízió Pentaton népzenei verseny népdal kategóriájának a győztese. Az hannoveri EXPO 2000 magyar pavilonjában ő képviselte a vajdasági magyar népdalénekeseket. 2002-ben készült el a CD felvétele. A közönség eddig Tényi Editet szólóénekesként ismerhette meg, első lemezén viszont már zenekari kísérettel adja elő a különböző magyar tájegységek népdalait, hogy bizonyítsa jártasságát a magyar népzene valamennyi dialektusában. 2003-ban Magyar Köztársaság Nemzeti és Kulturális Örökség Minisztériuma a Népművészet Ifjú Mestere címmel tüntette ki.

A tehetséget, Isten ajándékának tekinti, azért énekelt, hogy ebből a nagy ajándékból másoknak is juttasson. Erről így vall: „Világra jöttünkkor útravalóként sok hasznos ajándékkal tarisznyáz fel bennünket a jó Isten, olyanokkal, amelyeket ha eltévedünk bármikor, elővehetünk azért, hogy megtaláljuk az igaz utat. Apró jelek ezek: az áldás, a szeretet, a boldogság, a tehetség beteljesülése. Használni kell ezeket az ajándékokat. Különösen akkor, ha ezekkel boldogságot varázsolhatunk embertársaink szívébe is. A népdalainkkal panaszkodhatunk, sirathatunk, világgá kiálthatjuk bánatunkat, de legbensőbb örömünket is közhírré tehetjük. A dal kifejezésre juttat olyasmit is, amit szavakkal nem lehet. Nekem énekelni kell, hiszen ez a talentumok egyike, melyet az útjáról egykoron visszatérő Úr számon kér majd tőlem is, szolgálójától.”

A felvétel 2002-ben az Újvidéki Rádió zenei stúdiójában készült
Hangmérnök: Pongó Lajos
Hangfelvevő: Béres Tóth Kornél
Szerkesztő: Linka László
Az anyagot válogatta és rendezte: Tényi Edit
Produkcióigazgató: Vitomir Simurdić
Boritó: Hegedüs Iván és Augustin Juriga

— Felvételek —