Elszaladt az aranygulya

— Leírás —

Kádár Ferenc (1891-1983)
Nagysárréti népművész - ének, furulya, nádsíp, tárogató, citera, hegedű, Lehel kürtje

Kádár Ferenc (1945) - furulya, ének

Kádár Ferencet (1891-1983, Dévaványa) énekesként és hangszerjátékosként sokan ismerték és kedvelték.
A lemez anyaga hosszú időközökkel, igen különböző körülmények között és eltérő technikai feltételek mellett jutott megörökítésre. Nem szigorú válogatás tudomány, pedagógia vagy szórakoztatás céljára, hanem, ha úgy tetszik, vegyes dokumentuma annak a dallamilágnak, amit az Alföld egyik jellegzetes táján, a Nagysárréten, egy zenei tehetséggel megáldott, pásztor múltú paraszt ember magáénak érzett.
A kiváló népdalénekes és hangszerjátékos Kádár Ferenc az 1950-60-as években népzenekutatók "fedezték fel". Olyat is tudott, amit abban az időben a nyelvterület többi részén ritkán vagy egyáltalán nem lehetett hallani: egyedülálló hibátlansággal játszott nádsípon (ő tájnyelvi kifejezéssel náddudának nevezte), szépen és hagyományos eredetiséggel furulyázott, tárogatózott, citerázott, hegedült.
Népzenei hangfelvételek 1961-től kezdve, 69 éves korától kísérik Kádár Ferenc életét. Attól az időtől kezdve nevét sok helyen megismerték az országban. Nádsíp- és furulyajátéka a rádióban is sokszor elhangzott; hallható volt játékfilm kísérőzenéjében is. Otthonában külföldi filmriporterek is felkeresték. Természetes, hogy az elsők között kapta meg "A Népművészet Mestere" címet.
Kádár Ferenc unokái közül ketten - Ferenc és József - fellépéseire is elkísérték, s együtt szórakoztatták a közönséget. A lemezen az utolsó hét felvétel Ferenc unokája dalolásáról és furulyajátékáról készült.

Gyűjtők:
Sárosi Bálint (1-28.)
Paulovics Géza (22-28.)
Bereczki Imre (29-59.)
Bizám György (44.)
Gyalog Rozi és Hegyi Füstös István (60.)
A 41. és 42. darab felvétele a Kecskeméti Népzenei Találkozó alkalmával történt.
Szokolay Dongó Balázs (61-67.)

Hangmérnök: Jánossy Béla
Rendező: Havasréti Pál
Producer: ifj. Kádár Ferenc, Havasréti Pál

— Felvételek —