Összehegedült Kárpátok

— Leírás —

Az Összehegedült Kárpátok népzenei kalandozás egy koncert alkalmával látott napvilágot 2016-ban, 110 évvel azután, hogy Bartók Béla népzenekutatónk 1906-ban elkezdte rendszeres gyűjtőmunkáját a magyar nyelvterületen, abból a célból, hogy felkutassa az addig ismeretlen magyar paraszti népzenét. Azóta hatalmas mennyiségű anyag és tudás halmozódott fel a Kárpát-medence népeinek népzenéjéről, néptáncáról.

Ahogyan a kiadvány címe is jelzi, a lemez zenei anyaga nem ismerve a trianoni határokat, egymás mellett mutatja be a Kárpát-medence különböző nemzetiségeinek népzenei örökségét, így hangsúlyozva azt a bartóki törekvést, miszerint az itt élő nemzetek kulturális hagyományainak ismerete hozzájárulhat e népek testvériségének megerősítéséhez.

„Asztaltól felkelvén vagy még asztalnál ülvén is, készen volt az hegedű és duda, ottan-ottan az furulya és cimbalom is; azután táncolni kezdettek, nem ugrándoztak kecskemódon, mint most, hanem szép halkal járták, gyakorta kiáltván: három az tánc.” – írta Apor Péter erdélyi nemesember, a Metamorphosis Transylvaniae című könyvében, 1736-ban, hatvanadik életévében. A vonós zenekarok megjelenése előtt a hegedű mellett a duda és a furulya is fontos szerepet töltött be nem csak a falvak, hanem a nemesi udvarok zenei életében is. Később a vonós bandák vették át a fő szerepet, de megmaradt az igény ezekre a hangszerekre az azóta eltelt évszázadokban is, egészen napjainkig. Ez is kiváló bizonyítéka annak, hogy a népzene egyszerre historikus és kortárs zene.

A lemezen Istvánfi Balázs, egy ipolysági dudás repertoárjából muzsikál táncdallamokat, Bartók Béla 1910-es gyűjtéséből, Salamon Soma pedig a somogyi, széki, magyarbecei, gyimesi és magyarszováti furulyások játékát idézi meg.

Halmos Béla ismeretterjesztő munkái fontos mérföldkövek a Táncházmozgalom számára. A “Muzsikusportrék” című sorozatnak köszönhetően betekintést nyújtanak azon zenészek életébe, akik példaként állnak elénk. Tudományos munkássága hatalmas segítséget jelent a magyar népzenei anyanyelv elsajátításában. Munkáiban számos kiemelkedő zenész egyéniség van a középpontban. Zerkula János, gyimesközéploki “énekmondó” hegedűs, Szántó Ferenc, magyarbecei pásztor hegedűs, furulyás, Maneszes Márton, aki Magyarszováton kántorként volt kiváló prímás, Kovács Tivadar méhkeréki, Ádám István széki, Fodor Sándor “Netti” kalotaszegi, illetve Orsós Kis János bogyiszlói hegedűs, tamburás. A közös bennük, hogy legyen újabb vagy régiesebb stílusú a hegedűjátékuk, egy egységes zenei gondolkodásmódról adnak tanúbizonyságot.

Vizeli Balázs első kézből tanulhatta meg ezt a muzsikát az idős zenészektől, akik közül sajnos sokan már nincsenek közöttünk. A hagyomány átörökítése viszont nem szakad meg, hiszen tanítványával, Mihó Attilával idézi meg e régi világ zenéjét.

Az Összehegedült Kárpátok egyfajta tisztelgés a mesterek, valamint azon emberek felé, akik nélkül a mai magyar népzenei mozgalom és élet nem jöhetett volna létre.

— Felvételek —