Kallós Archívum 16. Gyimesvölgyi magyar népzene (1)

— Leírás —

Archív felvételek Kallós Zoltán gyűjtéséből
Technikai rekonstrukció: Németh István

Idézet a kísérőfüzetből:

GYIMES

A Gyimesi-szoros sok évszázad óta szolgál kereskedelmi útvonalul Erdély és Moldva között. A gyimesi csángók a csíki vízválasztótól Moldva felé haladva a Tatros és a belé futó patakok völgyeiben számtalan kisebbnagyobb településen laknak. Gyimesben hiába keressük a Kárpát-medencében megszokott faluképet, az utcákba tömörülő házakat középen templomtoronnyal, helyettük szétszórt épületeket, egymástól 2-300 méter távolságra házcsoportokat találunk. A legnagyobb egység, akár a székelyeknél, a 20-30 házból álló csoport, a tízes. Ennél kisebb a szer, mely csupán néhány telket foglal magába.
A legnépesebb, főút mentén fekvő három falu Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk. A szerteágazó völgyekben szétszórtan elhelyezkedő, rendezett kisgazdaságok láthatók. A vidék természeti adottságai leginkább az alhavasi és havasi gazdálkodásnak, a pásztorkodásnak kedveznek. Mivel kevés a szántóföld, a gazdasági élet alapját a állattenyésztés, a fafeldolgozás, a kereskedelem és a háziipar képezi: a nagy kiterjedésű kaszálók a szarvasmarha tenyésztést, a havasi legelők a juhtenyésztést segítik elő. Ezekből ered a gyimesi csángók életének egyik sajátos mozzanata, a kalibázás: nyaranta, egész fiatal kortól kiköltöznek az ideiglenes havasi szállásokra, a kalibákba.
Fontos jövedelemforrás az erdőkitermelés, ami ha pillanatnyi anyagi előnyt is jelent, előbb-utóbb az értékes jegenye- és lucfenyő, délebbre a nyír- és bükkerdők ki irtásához vezet.
Mivel a nagyipar nem alakult ki, a kis-, illetve a háziipar egyes ágai kaptak erőre. Nagyon sok jó ácsmester él ezen a vidéken. A nők a len, kender és a gyapjú feldolgozásához, hímzéshez, varráshoz és szövéshez is nagyon értettek. A bundát, a kabátot helyben varratták, a pendelyt, katrincát, övet, bernyócot, inget saját maguk készítették. A kelengye nagy részét a férjhez menő nagyleány az anyjával együtt állította össze.
A táncot, akárcsak hagyományosan a szomszédos Csíkban, mindig kéttagú zenekar kíséri: a muzsikás, azaz hegedűs és az ütőgardonyos, Az ütőgardony a régi mélyhegedű átalakított formája, „dobként” használt kisérőhangszer. A gyimesiek népi kulturájuk zárt helyzete folytán a székely paraszti műveltség archaikus rétegeit őrizték meg.

Balázs-B. Gyöngyi

— Felvételek —