Istenem, Istenem

Istenem, Istenem,
Szerelmes Istenem.
Hogy kell e világot
Búval eltöltenem.

Búval eltöltenem,
Bánatval viselnem,
Szeretetlen társval,
Egy házba ellennem.

Mikor megölelem,
Karjaim zsibbadnak,
Mikor megcsókolom,
Könnyeim csorognak.

Adta volna Isten,
Ne láttalak volna!
Híredet, nevedet,
Ne hallottam volna!

Esztendőkvel talán
Tovább éltem volna,
Fiatalságom es
Tovább tartott volna.

Így hát az én éltem
Nemigen gyönyörű,
Kát sápadt orcámon
Árkot ás a könnyü.