Fáj a szívem, szívem tája
Fáj a szívem, szívem tája,
nincsen annak patikája,
nincsen annak patikája
Fáj a szívem szívedért,
két fekete szemedért.
Fáj a szívem kívül-belül, bánat szorítja
kétfelől, bánat szorítja kétfelől
Fáj a szívem nem tagadom,
akiért fáj nem láthatom.
Fáj a szívem, érted él,
akiért fáj nincsen itt,
akiért fáj nincsen itt,
Akiér a szívem fáj,
nem ezen az utcán jár
Akiér a szívem nem fáj,
mind a kapum előtt sétál!
Édesanyám lánya vótam,
amíg szeretni nem tudtam
S mient szeretni tanultam,
fekete gyászba borultam.
Szállj ki bánat a szívemből,
elég volt már becsületből!
— Adatok —
Előadó:
Herczku Ágnes, Pál István "Szalonna", Gombai Tamás, Vizeli Balázs, Mester László "Pintyő", Szabó Csobán Gergő
Előadásmód:
ének, hegedű, brácsa, bőgő
Etnikum:
magyar
Település:
Buza
Megye:
Szolnok-Doboka
Tájegység:
Észak-Mezőség (Mezőség, Erdély)
Album:
Felvétel:
— Jegyzet —
Régóta nem hagy nyugodni ez a halottas ének. Nem csak a dallam és a szöveg megrázó szépsége miatt, hanem "ahogy" azt Buzássy Adrienn, a Honvéd Együttes egykori táncosa énekelte jó tíz évvel ezelőtt Foltin Jolán - Kiss Ferenc: "Harangok" című táncelőadásában. Több munkámban is kerestem a dal helyét, míg ennek az erősen dramatizált összeállításnak az origója és nyugvópontja lett. Nincs konkrét főhősöm, a magyar balladák megannyi nőalakjának "szenvedéstörténetét" felfedezheti a hallgató: a halálra táncoltatott Tollas Erzsi könyörgése, az eladott Bodor Katalina haláltusája, a szeretőjét elvesztett lány önkívületig fokozott fájdalma - mind benne van. Ami közös bennük: a téboly, amiből olykor csak a keserű Halál hozhat megnyugvást. /Herczku Ágnes/
