Elszaladt a gulya, csörögnek a csatrangok

A későreneszánsz leghíresebb magyar énekmondója, Tinódi Lantos Sebestyén, a Sokféle részögösről című énekében a borbarát zenészeknek is szentelt néhány sort: "Lantosok, hegedősök, kiknek bor a lelkök..." Az itt hallható, borivást megéneklő dalokat Tinódi korában is énekelhették a korabeli bodrogköziek, hiszen ez a terület már akkor is híres bortermelő vidéknek számított. A hangszeres dallamokat Királyhelmec környékén gyűjtöttük "Nyiki-Nyaka" bácsitól, azaz Oláh Árpád cigányprímástól és zenekarától. Az oláhos az itteni magyar falvak régi férfitánca, míg a fogás a dudazenében, valamint az erdélyi népi tánczenében elterjedt közjátékok, cifrák bodrogközi megfelelője.
forrás: CD szövegkönyv