Előadó:
Agócs Gergely
Előadásmód:
ének
Etnikum:
magyar
Tájegység:
Bodrogköz (Felföld)
Album:
Elszaladt a gulya, csörögnek a csatrangok
Káromkodnak a jó futó bojtárok
Számadójok bort iszik a csárdába
Szegény bojtár térdig mén a nagy sárba
Bort iszom én, kisangyalom, nem vizet
Mer ez a víz nem ad néke jó kedvet
Ne haragudj, kisangyalom, ha látod
Hogy énnékem ez a jó bor megártott
Ne haragudj, kisangyalom, ha látod
Hogy énnékem ez a jó bor megártott
A géresi borospince jaj, de ritka a teteje
A géresi borospince jaj, de ritkán van befödve
Jaj, de jó bor terem benne a babámmal iszok benne
Jaj, de jó bor terem benne a babámmal iszok benne
Ittas vagyok, boros vagyok, aj, de hogy kell hazamennem
Ittas vagyok, boros vagyok, aj, de hogy kell hazamennem
Van egy babám, aki szeret, bizonyosan hazavezet
Van egy babám, aki szeret, bizonyosan hazavezet
A későreneszánsz leghíresebb magyar énekmondója, Tinódi Lantos Sebestyén, a Sokféle részögösről című énekében a borbarát zenészeknek is szentelt néhány sort: "Lantosok, hegedősök, kiknek bor a lelkök..." Az itt hallható, borivást megéneklő dalokat Tinódi korában is énekelhették a korabeli bodrogköziek, hiszen ez a terület már akkor is híres bortermelő vidéknek számított. A hangszeres dallamokat Királyhelmec környékén gyűjtöttük "Nyiki-Nyaka" bácsitól, azaz Oláh Árpád cigányprímástól és zenekarától. Az oláhos az itteni magyar falvak régi férfitánca, míg a fogás a dudazenében, valamint az erdélyi népi tánczenében elterjedt közjátékok, cifrák bodrogközi megfelelője.
forrás: CD szövegkönyv
