Feljött a nap szép fényesen

Feljött a nap szép fényesen,
Ingem nem süt igenesen.

Fel es es, el es halada,
­Z én szívem gyászba marada.

Gyászba marad, gyászba es lesz,
Míg édesim katona lesz.

Mikor onnat haza jő lesz,
Szívemben nem busulok lesz.

Átul menék egy temetőn,
Jut eszembe ­z én szeretőm.

Jutnak eszembe szavai,
Csordulnak el e könyveim.

Kit ölembe, kit e fődre,
Kit édesim elejibe.