"Páva-variációk"

Röpülj páva, röpülj,
Vármegye házára,
A szegény raboknak
Szabadulására.

Leszállott a páva
Vármegye házára,
De nem ám a rabok
Szabadulására.

Hol háltál az éjjel cinege madár?
Ablakodba háltam édes violám.
Miért be nem jöttél cinege madár?
Féltem az uradtól, hátha itthon hál.

Nincs itthon az uram cinege madár,
Kacskai erdőben ritka rendet vág.
Jó lovai vannak, hamar haza ér,
Jaj lesz nekünk rózsám, hogyha nálam ér.
Rossz lovai vannak, nem ér ma haza,
Mulathatunk rózsám egész éjszaka.

Én is vótam, mikor vótam,
Virágok közt, virág vótam.
De rossz kertészre akadtam,
Keze között elhervadtam.

Mind azt mondja, ki nem tudja,
Hogy én nem búsulok soha.
Ha bánatra öröm volna,
Nálamnál vígabb se volna.

Száraz a bokor a tetőn,
Száradj el régi szeretőm!
Úgy száradj el, mint a nádszál,
Mint a lekaszált szénaszál.

Verd meg Isten, verd meg azt,
Kinek szíve nem igaz.
Verd meg Isten azt a vermet,
Miben az én rózsám termett!

Hegyen ülök, búsan nézek le róla,
Mint a boglya tetejéről a gólya.
Lenn a völgyben lassú patak révedez,
Az én gyászos életemnek képe ez.