Húzzad cigány...

Húzd el cigány azt a vígat
Hogy ne lássák, hogy én sírok.
Sírok, ahol nem látja más,
Jaj nekem a vigasztalás.

Vége lett már víg kedvemnek,
Teljék kedve irigyemnek.
Irigyeim annyin vannak,
Mint a kutyák úgy ugatnak.

Úgy kellett vóna szeretni,
Hogy ne tudta vóna senki.
Megtudta az egész világ,
Minden rosszat rejám kiált.

Húzzad cigány azt a vígat,
Hogy ne lássák, hogy búsulák
Búsulhaták, amíg élek,
Mer én arra rejá érek.

Mért búsulsz? Tán megbántad már,
Hogy engemet megbántottál?
Sose búsulj, úgyis késő,
Ami elmúlt, vissza sem jő.

Árva vagyok, senkim sincsen,
Csak egyedül a jó Isten
Árva vagyok apa nélkül,
De mégjobban anya nélkül.

Haj azt hitted mindig úgy lesz,
Nékem szép szeretőm nem lesz.
Dehogy nem lesz, de már van is,
De náladnál szebb is, jobb is.

Egész világ engem beszél,
De azt mind elfújja a szél.
Kit felfelé, kit lefelé,
Kit babám kapuja felé.

Sírhatok én, könnyezhetek eleget,
Az hagyott el, az hagyott el, ki igazán szeretett.
Árva vagyok, mint az árva gerlice,
Jó galambom mért hagytál el örökre.

Még a búza ki sem dugta a fejét,
Már a madár, már a madár mind elhordta a felét.
/:Dalosmadár fi(j)ainak hordta el,
Régi babám sosem felejtelek el.:/