Bűnös Ádám maradéki

Bűnös Ádám maradéka,
Lám rabja vagy halálnak.
Szíved addig ostromolta,
Míg nyilai találtak.

Ó hát nincs mentséged,
Hogy magad megvédjed.
Le kell tenni éltedet,
Paradicsom szép kertjében.

Már mind elvégeztetett,
Midőn az első pár ember,
Legott vétket követett.

Ó hát nincs mentséged,
Hogy magad megvédjed
Le kell tenni éltedet.

Rólam is elvégeztetett
Az átoknak törvénye,
Mert halál addig ostromla,
Míg jutottam révélre.

Sok bajjal életem,
Le kelletett tennem,
Rideg sír már a helyem.

Fájdalommal kell megválnom
Szeretett jó páromtól,
Szívszakadva kell búcsúznom
Árván maradt lányomtól.

Katona fiamtól,
Apámtól, s anyámtól,
Minden jó barátomtól.

Ó ne sírjatok kedvesim,
Hogy megválok tőletek.
Szeretteim, s barátaim,
Az Úrban reméljetek!

Behúnyom szemeim,
Szüntetetem könnyeim,
Ti is csendesedjetek!

Maradj magadnak csáb világ,
Tőled már elfordulok.
Múlandó vagy, mint a virág,
Jézusomhoz járulok.

Hogy adjon irgalmat,
Örök nyugodalmat,
És síromba indulok.