Szüreti dalok

Bárcsak engem valaki megkérne
Bárcsak nekem selyem fátylat venne
Én nem bánnám mindennap megverne
Csak belőlem friss menyecske lenne

Bárcsak engem valaki valaki
Szőlőhegyre hívna ki hívna ki
Meginnám a jó borát jó borát
Elszeretném az urát az urát

Bárcsak engem valaki valaki
Hordó helyett fúrna ki fúrna ki
Nem mondanám én néki én néki
Nagy a fúró vegye ki vegye ki

Komámasszony, menjünk mi le a pincébe
Üljünk fel egy boros hordó tetejébe
Fúrjuk ki az oldalát
Mind igyuk a bor javát
Komámasszony

Ördög bújjék komámasszony az uradba
Jó bor terem Badacsonyban, nem kadarka
Dicsérjük a hegy nevét
Ugye isszuk a levét
Komámasszony

Ördög bújjék komámasszony bocskorába
Minek iszik éjjel-nappal egyfolytába?
Kilenc iccés a torka
Tizedikkel megtoldja
Komámasszony

Hová való komámasszony, Devecserbe?
Hová való a kend csöcse, tenyerembe?
Ugyan, hiszen tudja kend
Mikor megfogdosta kend
A kiskertbe

Kimentem én a szőlőbe
Kapát vettem a kezembe
Áll-e, dudál-e, rózsám, szeretsz-e? Nem.

Fölakasztottam a fára
Bort ittam az árnyékába
Áll-e, dudál-e, rózsám, szeretsz-e? Nem.

Kimentem én a szőlőbe
Ráléptem egy venyigére
Áll-e, dudál-e, macska farka feláll-e? Nem.

Venyigéről venyigére
Fáj a szívem a szőkére
Áll-e, dudál-e, hát te tudnál-e állva pipálni? Nem.