Pányván a nyerges / Uccu puska a nyúlnak

Lóra csikós lóra
Elszaladt a ménes
Elszaladt a ménes
Csak egyedül maradt
A pányván a nyerges

Nyergeljétek fel hát
Ezt a daru-pirost
Ezt a daru-pirost
Hadd ugratom által
A zavaros Marost

Ha átal ugratom
Magam is átmegyök
Magam is átmegyök
Bánáti gulyásnál
Jó vacsorát eszök

Igyál egyél pajtás
Ez a jó áldomás
Ez a jó áldomás
Már te innen
Nem hajtol el marhát

Hajtottam eleget
Kilencvenkilencet
Borjút és tehenet
Kiér a mészáros
Bankót ád eleget

Jó bor kell a magyarnak
Széna abrak a lónak
Dugó kell a hordónak
Uccu puska a nyúlnak

Míg a hírit elviszik
Hogy a magyar bort iszik
Pedig a terüngettét
Nem itta meg az eszét
Ha megitta jól tette
Talán megérdemlötte

Hopp kincsem galambom
Nincsen gatyamadzagom
Mert egy szajha az éjjel
Fogával rágta széjjel
Mert egy szajha az éjjel
Fogával rágta széjjel

Arra alá a Baranya szélen
Kinyílott a tulipán a barázda szélen.
Egy-két szál, három szál,
Csalfa voltál, rózsám, megcsaltál.

Éri, éri, de csak a szélit éri
Ha a babám akarja a közepit is éri
Olyan ez, mint a méz
Ki mit szeret arra szépen néz.

Ez a legény úgy éli világát
Ha nincs itthon az apja, kipödri a bajszát.
Csörgőre, pörgőre,
Kutyafüle bajsza hegyére.

Hejehuja, pengő karika
Kanásznénak félre a likja
Csiszeg-csoszog konyhaajtóba
Míg a bojtár jól meg búbolja.

Sárga csizma pi-piros má-mándli
Megveszekedtél-e vagy mi-mi-mi
Tyuha-ide-tyuha-jó tyuha-jó
Lösz a fene soha jó, soha jó.

Zöld ágat eszik a kiskecske,
Vörös bort iszik a menyecske.
Mikor velem dolgát végezi
Távolról az urát csak neve-neve-neveti.

Térden állva szopik a bárány,
Hanyatt dűlve mulat a leány.
Mikor a közepin beszúrok
Akkor mondja, hej, te huncut, de tudod.

Volt neköm egy kecském, tudod-e
Kertbe rekesztöttem, láttad-e
Megette a farkas, tudod-e
Csak a likát hagyta, fújod, fújod, fújod-e.