Rózsám a lovát keresi / Neki Kolozsvárnak

Zöld erdő aljában
Fütyörész valaki.
Talán az én rózsám
A lovát keresi.

Ne keresd angyalom
Mert be vagyon zárva,
Ligeti csárdába
Szól a csöngő rajta.

Ismerem csöngőjét,
Vót is a kezembe.
Száz forint az ára,
Babám vette rája.

Nem adnám a lovam
Százezer forintért,
Sem a kisangyalom
nagy Magyarországért.

Én víg nem vagyok,
Szomorú vagyok.
Aprikácse mále bugye
Ó jaj, ne bugyre.

Hát az öreg él-e még,
Hát a foga ép-e még?
Aprikácse mále bugye,
Rád vicsorítja-e még?

Hát még azután
Átul mennék a Tiszán,
Neki Kolozsvárnak.
Nekidöntjük a lányokat
A szénaboglának.
Aprikácse mále bugye
Ó jaj, ne bugyre.