Keserves, lassú magyaros és féloláhos

Beteg a szeretőm szegény,
Én vagyok az orvoslegény.
Szedek százféle fajta virágot,
Abból főzök orvosságot.

S hadd el babám úgy kell neked,
Mer sokszor mondtam én azt neked,
Hogy ne szeress kettőt, hármat,
Mert egy is elég nagy bánat.

Mert én csak téged szerettelek,
Szenvedtem érted eleget.
Este mikor hozzád jártam,
Nálad mindig mást találtam.

S beteg a szeretőm anyja,
Adná Isten, hogy meghalna,
Adná Isten, hogy meghalna,
Hogy a lánya rám maradna.