Hajdútánc
Előadó:
Kalamajka együttes, Hetényi Milán, Agócs Gergely
Előadásmód:
hegedű, hegedűkontra, brácsa, bőgő, cimbalom, ének
Etnikum:
gorál (lengyel), magyar, román, szlovák
Felvétel helye:
Za-Ki Stúdió
Felvétel időpontja:
2002
— Leírás —
a) Soproni tánc (magyar, Szombathely, Nyugat-Dunántúl)
b) Haidău (román, Keménytelke, Dél-Erdély)
c) Odzemok (szlovák, Feketebalog, Felvidék)
d) Zbojnicky (gorál, Podhale, Dél-Lengyelország)
e) Gyors tánc (magyar, Sopron, Nyugat-Dunántúl)
Ennek a legelterjedtebb hajdútánc-dallamnak első lejegyzett változatát az 1689-re datált Soproni-kéziratban találjuk. A Rákóczi-szabadságharc volt talán az utolsó alkalom, amikor szinte minden Magyarországon élő nép együtt harcolt az ország függetlenségéért. Ilyen módon a hajdútánc a Kárpát-medencében élő népek közös kincsének tekinthető. Talán ezért van, hogy ez a dallam a hozzá kapcsolódott táncokkal együtt nemcsak magyar, hanem a szlovák, román, lengyel néphagyományban is tovább élt.
