Elment az én rózsám idegen országba

Elment az én rózsám,
Idegen országba.
Mind az írja vissza,
Menjek el utána.
De én azt ha tudnám,
Melyik úton ment el?

Én azt felszántanám,
Aranyos ekével.
De én be is vetném,
Aprószemű gyönggyel,
El is boronálnám
Sűrű könnyeimmel.

Fú a nyomorúság szele,
Elmúlt életemnek fele,
Ami szokott jómra lenni,
Szokott kárommal elmenni,
Aj, dá-dá-dá...

Ha meguntál, ha meguntál
kedves rózsám szeretni,
Hajts el engem, hajts el engem
a vásárba eladni.
S adjál oda, adjál oda
a legelső kérőmnek.

Hogy tudjam, de hogy tudjam, hogy
Hű szeretőm veszen meg.
Hogy tudjam, de hogy tudjam, hogy
Hű szeretőm veszen meg.
Ajdádádá, ná-ná-ná...