Édesanyám rózsafája

Édesanyám rózsafája,
Én vagyok a legszebb ága.
Én hajlottam legmesszebbre,
Szép turának közepébe.

Mindenkinek azt ajánlom,
Szerelemnél jobb az álom.
Mer az álom nyugodalom,
S a szerelem szívfájdalom.

Fáj a fának, ha a fejsze megvágja,
Fáj a lánynak, ha a legény gyalázza.
Engem is gyaláz egy semmirevaló,
A csizmámba kapcának se vóna jó.

Barna legény fene evett vóna meg,
Bár sohase ismertelek vóna meg!
Átkozott vót az az óra, az a ház,
Amelyikbe megismertük mi egymást.

Sárga bélű görögdinnye repedj meg,
Ha nem szeretsz kisangyalom, üzend meg!
Üzeneted oly szívesen fogadom,
Árva szívem babám, másnak ajánlom.

Sárga dinnye, nem egyez a göröggel,
Az én szívem nem egyez a tieddel.
Mert a tied csak a sárgában terem,
Megcsalná az enyimet, ha lehetne.

A turai bíró szőrlejébe,
Megérett a ropogós cseresznye.
Olyan piros, mint a leccseppent vér,
Meghalok a régi szeretőmér.

Olyan legény akar hozzám járni,
Ki az ajtót nem tudja bezárni.
Megtanulja, lesz még rá ideje,
Három évig leszek szeretője.

Három évig leszek szeretője,
Azután meg a kedves felesége.