Az árgyélus kismadár

Az árgyélus kismadár, nem száll minden ágra,
Én sem fekszem mindenkor a paplanos ágyba.
Szánj meg, várj meg, fordulj hozzám, csókolj meg.

Az én kedves vacsorám csak egy piros alma,
Az én kedves nyoszolyám csak egy marék szalma.
Szánj meg, várj meg, fordulj hozzám, csókolj meg.

Azért, hogy én ilyen sápadt vagyok,
Ne gondold azt, hogy én beteg vagyok.
A szerelem sápított meg engem,
Mikor azt a legényt megszerettem.

Édesanyám olyan tejet adott,
Amitől a szívem meghasadott.
Most is olyan szeretőm hagyott el,
Míg én élek sosem felejtlek el.

Két pár csókot egy végből, egy végből
A legédesebbjéből, a legédesebbjéből.